Közép-európai idő szerint háromnegyed 11 után nem sokkal a londoni FTSE-100 0,57 százalékos csökkenéssel 5261,99 ponton, a frankfurti Xetra-DAX 1,16 százalékos eséssel 5562,97 ponton, míg a párizsi CAC-40 1,19 százalékos mínuszban 2987,52 ponton állt. A keddi óriási növekedés után korrekcióval kezdtek szerdán a legfontosabb nyugat-európai értékpapírpiacok, miután a keddi eufóriát kevés konkrét bejelentés alapozta meg.

"Úgy látom, a kereskedők arra fogadnak, hogy amikor ilyen nagy a tét, azaz az euróövezet jövőjéről van szó, akkor elképzelhetetlen, hogy a hatóságok elrontsák az egészet" – vélekedett Jeremy Batstone-Carr, a Charles Stanley elemzője. Kijelentette ugyanakkor, hogy még nincs erős fundamentuma a piaci hossznak: "Az Európai Központi Bank szakemberei ugyan beszélnek az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kibővítéséről, de a terveket szeretnénk inkább látni, nem a pletykákat. Hamarosan a piac is ráébred arra, hogy kevés a tény".

Mike Lenhoff, a Brewin Dolphin vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az euróövezeti vezetők – úgy tűnik – "végre valahára" felismerték, hogy milyen mértékű lépések kellenek a válság megoldásához. Ezt a megállapítást erősíti, hogy José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottsági elnöke szerdán Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén elmondott beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy történetének legnagyobb kihívásával néz szembe jelenleg az Európai Unió. Kifejtette: nem csupán gazdasági és szociális válság sújtja az EU-t, de bizalmi válság is. Ez utóbbi leküzdéséhez szerinte elsősorban azt kell bizonyítani, hogy az uniós országok képesek megoldani a gazdasági nehézségeket – tette hozzá.

AP

Beszédében Barroso elnök azt is bejelentette, hogy elfogadta az Európai Bizottság szerdán a pénzügyi tranzakciókra kivetendő illetékekre vonatkozó törvényjavaslatot. Jelezte: az új adó évi 55 milliárd euró pluszbevételt jelenthetne az uniónak. Rontott ugyanakkor a befektetői kedélyeken a Financial Times üzleti napilap írása, amely vezető beosztású euróövezeti forrásokra hivatkozva arról tájékoztat, hogy az euróövezeti tagállamok megosztottak a tekintetben, hogy mekkora mértékben vállaljanak áldozatokat a magánbefektetők a Görögországnak nyújtandó második mentőcsomagban.