Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A vállalati szektor 325 milliárd forinttal, a negyedéves bruttó hazai termék (GDP) 4,7 százalékának megfelelő összeggel növelte megtakarításait a második negyedévben. A háztartások nettó megtakarításai ezzel egyidejűleg a GDP 4 százalékának megfelelő 282 milliárd forintot tettek ki – ez derül ki a pénzügyi számlák második negyedévi adataiból, amelyeket hétfőn tett közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Az MNB adataiból az derül ki, hogy a nem pénzügyi vállalatok már a hatodik negyedéve nettó megtakarítók voltak és a megtakarítások mértéke csak a tavalyi második negyedévben haladta meg a most közölt legfrissebb negyedévi értékéket. A júniussal véget ért négy negyedévben a vállalati szektor finanszírozási képessége (nettó megtakarításai) 535 milliárd forintot, az időszakra eső GDP 1,9 százalékát érte el.
A háztartások a pénzügyi világválság kitörése, 2008 negyedik negyedéve óta megszakítás nélkül nettó megtakarításokat gyűjtöttek az idei első negyedév kivételével, amikor a magán-nyugdíjpénztári kilépések miatt az államháztartásnak átutalt összeget a pénzügyi számlákban is elszámolta az MNB. Emiatt a második negyedév végén zárult egy év alatt a lakossági megtakarítások 1509 milliárd forinttal, a GDP 5,4 százalékával csökkentek, a magán-nyugdíjpénztári visszalépés hatásától megtisztítva viszont 1169 milliárd forinttal, a GDP 4,2 százalékával nőttek.
A lakosság második negyedévi megtakarításaiból 91 milliárd forintot készpénzben és folyószámlabetétekben halmoztak fel, 45 milliárd befektetési jegyekbe, 21 milliárd pedig nyugdíjpénztári díjtartalékokba ment. Ezzel egyidejűleg a háztartások 42,6 milliárddal csökkentették tartozásaikat, amiből 97 milliárd a hosszú lejáratú hitelek nettó törlesztésére, és nem kevesebb mint 171 milliárd pedig a devizahitelek visszafizetésére ment, miközben a rövidebb hitelekből 10 milliárdot, egyéb hitelekből pedig 51 milliárdot vett fel a lakosság. A devizahitelek törlesztése 21 milliárd forinttal meghaladta az egy évvel korábbit, de az eltelt egy évben a legalacsonyabb volt.
A nem pénzügyi vállalatok nettó pénzügyi megtakarításai az előző negyedévhez hasonlóan a megtakarítások bruttó kivonását meghaladó tartozáscsökkentés eredőjeként alakultak ki a második negyedévben. A negyedévben eszközölt tranzakciók eredményeként a vállalatok 399 milliárd forintnyi pénzügyi eszközt vontak ki, míg a kötelezettségeikből 724 milliárdot teljesítettek. Az előző negyedévi 108 milliárdos betétkivonáshoz és 114 milliárdos kötelezettségteljesítéshez képest mindkét oldalon jelentős gyorsulás következett be.
A tranzakciókból 572 milliárddal csökkentek a vállalati hitelkövetelések, miközben 138 milliárd forintért nem tőzsdei részvényeket vásároltak a nem pénzügyi vállalatok és a folyószámláikra is 68 milliárd forintot töltöttek fel. A forrásoldali tranzakciók között 460 milliárd forintot tesz ki az üzletrészek és nem tőzsdén jegyzett részvények eladása és 242 milliárd nettó hiteltörlesztés valósult meg, amiből a devizahitelek nettó visszafizetése 190 milliárd forintot tett ki.
A nem pénzügyi vállalatok nettó tartozása a második negyedévben 380 milliárd forinttal 32 417 milliárd forintra csökkent és 882 milliárddal apadt egy év alatt. A háztartások nettó megtakarításai 207 milliárddal, 15 785 milliárdra csökkentek a második negyedévben és a magán-nyugdíjpénztári átlépések és az átértékelések hatásával együtt 980 milliárd forinttal maradtak el az egy évvel korábbi értéktől.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.