Moszialosz kiemelte ugyanakkor, hogy csak olyan forgatókönyv fogadható el Athén számára amely széles politikai és piaci támogatást élvez. "Egy ilyen megoldás a görög államkötvények lejárati idejének meghosszabbítását, vagy a kamatfizetések mérséklését is tartalmazhatná" - tette hozzá.
A találkozó után Papandreu miniszterelnök röviden annyit mondott, hogy az euróövezeti vezetők október 23-i találkozóján átfogó megoldásnak kell születnie az adósságválságra, és egy ilyen lépésnek fontos eleme kell, hogy legyen a mentőmechanizmus Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kapacitásainak bővítése.
Az euróövezeti vezetők július 21-én állapodtak meg a Görögországnak nyújtandó második, 110 milliárd euró összértékű mentőcsomagról, illetve az EFSF jogköreinek bővítéséről.
Az euróövezeti tagállamok pénzügyminiszterei az elkövetkező hét elején dönthetnek az első görög mentőcsomag újabb, 8 milliárd eurós részletének folyósításáról. Az ország gazdasági helyzetét vizsgáló szakemberek, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alkotta trojka képviselői kedden fejezték be munkájukat, értékelésüket tovább küldték az IMF-nek és az európai intézményeknek. Korábban, szeptemberben a reformok és kiigazítások elégtelensége miatt a trojka ideiglenesen felfüggesztette országértékelő munkáját. Elemzők szerint a görög államháztartás november közepéig rendelkezik megfelelő forrásokkal az államcsőd elkerüléséhez.