Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Magyarország kockázatos országgá vált például a visszamenőleges hatályú törvényalkotás, a devizahitelek rögzített árfolyamú végtörlesztésére lehetőséget adó jogszabály és a kormány kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája miatt - mondta Tukacs István MSZP-s országgyűlési képviselő. Véleménye szerint ezt jelzi a 300 forint körüli euróárfolyam és az ország csődkockázatát jelző CDS-felár emelkedése is.
A parlament költségvetési bizottságának MSZP-s tagja felidézte Kósa Lajosnak, a Fidesz alelnökének a Magyar Televízió kedd reggeli műsorában elmondott szavait. Kósa Lajos arról beszélt: nincs realitása annak, hogy a kormány újra hitelt kérjen a valutaalaptól, az IMF magyarországi képviselőjéről pedig úgy vélekedett: "nincs tisztában a magyarországi helyzettel".
Tukacs István
Fazekas István
Az ellenzéki politikus szerint ez a nyilatkozat azt támasztja alá, hogy a kormánypártiak nem tanultak a hibáikból, majd hozzátette: Kósa szavait nem "jópofaságnak, szimpla bárdolatlanságnak" értékelik majd az IMF-ben, hanem komolyan veszik őket. Mint mondta, fideszes politikusok változatlanul képesek néhány hangzatos jelszóért kockára tenni az ország védelmi képességét. Tukacs István arról is szólt, hogy a jövő évi költségvetés nem szolgálja az ország legfontosabb érdekét, a munkahelyteremtést.
Londoni felzárkózó-piaci elemzők hétfői helyzetértékelésükben úgy vélekedtek, előnyös lett volna, ha a magyar kormány a hitelminősítői felülvizsgálatok előtt újból együttműködést kezdett volna a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Ha bármelyik hitelminősítő rontaná a magyar államadósság osztályzatát, azzal Magyarország az adott cégnél átkerülne a befektetésre már nem ajánlott, spekulatív – piaci zsargonban bóvlinak nevezett – kategóriába.
