Szinte valamennyi állásfoglalás idézte Angela Merkel kancellárnak azt a kijelentését, hogy a szerdai "második félidőig" még fontos technikai kérdéseket kell tisztázni. Több kérdés még nyitott, egyebek között az, hogy milyen végleges formát öltsön az euróövezeti mentőalap, az EFSF, hogyan lehet az alapot még több pénzügyi eszközhöz juttatni, illetve miként alakuljon a görög államadósságok egy részének leírása. A legtöbb szó arról esett, hogy a bankok követeléseik 50 százalékáról mondanának le, A többi között tovább tart a vita az érvényben lévő uniós szerződések elsősorban Németország által sürgetett módosításáról is.

Szakértők szerint Brüsszelben ugyanakkor egyetértés alakult ki arról, hogy az EFSF alkalmazási eszközeit bővíteni kell, de anélkül, hogy az alapba több pénzt fizetnének be. Egyetértettek abban is, hogy Görögországot egy újabb mentőcsomaghoz kell juttatni. Athénnak a következő évekre a korábban elhatározott összeg legkevesebb duplájára van szüksége. Az eddigi 109 milliárd euró helyett mintegy 250 milliárdról esett szó, amelyben a magánhitelezőknek, azaz a bankoknak is részt kell venniük az említett 50 százalékos adósságleírással.

Angela Merkel az EU-csúcstalálkozón

AP

Az első kommentárok Merkel kancellár győzelmeként említették annak keresztülvitelét, hogy az euróövezeti mentőalap bővítésének forrása nem lehet az Európai Központi Bank. A kancellár más elképzelései ugyanakkor Brüsszelben ellenállásra találtak. Berlini értesülések szerint Merkel sürgette, hogy az eladósodott országokkal szemben keményebben lehessen fellépni, és szükség esetén Brüsszel beleszólhasson a szóban forgó államok nemzeti költségvetési politikájába. Ehhez az európai szerződések módosítására van szükség. Ez azonban a csúcsértekezleten több tagállam részéről elutasításra talált.

Hétfői értesülések szerint Németországot közvetve bírálták amiatt is, hogy a döntések előzetes parlamenti jóváhagyásának szükségességével fékezi a döntéshozatal folyamatát. Több tagország nemtetszését fejezte ki, hogy a német politika miatt két csúcstalálkozóra van szükség, a legélesebb bírálatot ugyanakkor Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti csoport elnöke fogalmazta  meg azzal, hogy "nem lehet mindig Németországra várni".

Angela Merkel kancellár a tervek szerint szerdán kormánynyilatkozatot tesz a Bundestagban az adósságválság leküzdésének  eszközeiről, illetve kilátásairól.