Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
A válság első két évében 40 százalékkal esett a telekpiaci forgalom, és idén további 15 százalékos csökkenés várható – derül ki az OTP Jelzálogbank elemzéséből, amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra.
Amíg 2008-ban még 29 ezer belterületi telek cserélt gazdát, addig 2010-ben ez 18 ezerre csökkent. Az idei első félévben 7 ezer telek cserélt gazdát - olvasható a közleményben. Egyedül Somogy megyében emelkedett a telekforgalom, amit azzal magyaráz az OTP Jelzálogbank, hogy az M7 autópálya meghosszabbítása fellendítette a Balaton környéki telkek iránti keresletet.
A forgalom tavaly Pest megyében volt a legnagyobb, 2400 telekkel, ezt követte Győr-Moson-Sopron (1900) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (1200 telekkel). A sor végén Békés, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok áll, egyaránt 500 tranzakció alatt.
A fajlagos telekárban is Pest megye vezet, itt a tavalyi és idei átlagár 7800 forint négyzetméterenként. Második Hajdú-Bihar 7000 forinttal, azt követi Veszprém megye 6300 forintos fajlagos árral. A legutolsó Nógrád megye 1100 forintos négyzetméter árral.
Pest megyében most 14 településen 21 új parcellázás telkeit árulják. Ezek háromnegyede a budai oldalon található. Az átlag négyzetméterár 15-23 ezer forint közötti, a terület pedig 800-1300 négyzetméter.
A közleményben megjegyzik, hogy Pest megyében a telkek kínálatát visszafogja a területfejlesztési tervről májusban elfogadott törvény. Például a belterületek csak 2 százalékkal bővíthetők.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A digitális nyelvi szuverenitás nem grandiózus ambíció, hanem kulturális szükségszerűség – érvel Balog Ádám, Pereczes János és Gaál Norbert.