Miért akar népszavazást kiírni Papandreu miniszterelnök, ahelyett, hogy örülne, az európai mentőcsomag nem hagyja csődbe zuhanni Görögországot?

Az országban pénteken több városban tüntettek az európai mentőcsomag feltételei miatt, a tüntetések lényegében folyamatosak, mióta Görögországnak pénzügyi segítségre van szüksége. Egy hétvégén közzétett közvélemény-kutatás szerint a görögök hatvan százaléka szerint a megegyezés Görögország számára kedvezőtlen. Mindez újabb sztrájkokat, tüntetéseket vetít előre. Papandreut az ellenzék folyamatosan támadja, közben saját pártján, a szocialista Pasokon belül is nagy a nyomás rajta. A kormány parlamenti többsége mindössze kétfős: Papandreu célja, hogy széleskörű támogatást kapjon az ország életét hosszú távon befolyásoló nemzetközi pénzügyi csomag.

Van erre esély?

Nagyon sok függ a kérdéstől, amiről a népszavazáson döntenek. Papandreu építhet arra, hogy a görögök nem akarják a drachmát visszahozni, a felmérések szerint kevesebb, mint húsz százalékuk támogatná csak a drachma újbóli bevezetését. Másrészt a népszavazásig - ami az eredetileg tervezett január helyett decemberben lenne - meggyőzheti a szavazókat arról, hogy milyen következményekkel jár, ha nem fogadják el az európai mentőcsomagot.

Papandreu: megfontoltam, döntöttem, népszavazunk

AP

Kikerülhetetlen a népszavazás? Olyan hírek is napvilágot láttak, hogy mégsem írnak ki népszavazást a kérdésben.

Kedd délután kormánypárti forrásokra hivatkozva valóban több helyen megjelent, hogy nem lesz népszavazás. De aztán késő este Papandreu nyilvánvalóvá tette, hogy nem vonja vissza a kezdeményezését, és hogy a kormány támogatja ebben. Ahhoz, hogy a kérdésben a köztársasági elnök népszavazást írhasson ki, először meg kell szerezni a parlament abszolút többségének a támogatását (minimum 151 fő). A kérdésről pénteken dönt a görög parlament, amely egyúttal bizalmi szavazás is a kormánnyal szemben. Ha Papandreu ezen elbukik, valószínűleg új választásokat kell kiírni és a népszavazás is elmaradhat – viszont több hónapos politikai vákuum és döntésképtelenség köszöntene be emiatt Görögországban.

Miért nem kell a görögöknek az európai segítség?

Görögország csődközeli helyzete miatt a trojka (Európai Bizottság – Európai Központi Bank – IMF) pénzügyi gyámsága alá került. 2010 tavasza óta gyakorlatilag a trojka 110 milliárdossá bővített hitelkerete tartja életben. A görög parlament október 19-én fogadta el azt a megszorító csomagot, amely feltétele volt annak, hogy november elején utalják a mentőcsomag következő nyolcmilliárd eurós részletét. A trojka folyamatosan ellenőrzi az intézkedések végrehajtását, és jelzi, ha szükség van korrekcióra: márpedig a költségvetési pálya a folyamatosan növekvő adósság miatt fenntarthatatlan. Szeptemberben 15 pontos követelést fogalmaztak meg, miután Görögország a korábbi megállapodásokat csak részlegesen, illetve egyáltalán nem hajtotta végre: eszerint a korábbi 80 ezer közalkalmazott helyett 100 ezer elbocsátását várják el 2015-ig. Ezen belül 50 ezer munkahely azonnali megszüntetését írták elő, valamint a meglévő státuszok díjazásának jelentős csökkentését. Emellett mérsékelni kell a nyugdíjakat, újraszabatják az egészségügyi kiadásokat, és újabb adóemelésekre (pl. szolidaritási adó) tettek javaslatot. Közben megkezdődött az adórendszer átalakítása (pl. adójóváírások eltörlése, szja), gyorsítják a bírósági ítélkezést, erélyesebb fellépésre készülnek a nagyobb adómegtagadókkal szemben és drasztikusan emelkedett a fűtőolaj ára is. Végül az állami vagyon számbavételét is elrendelték egy nagyarányú privatizáció megindítása érdekében. Miután a lakosság rendkívül eladósodott, százezrek kerültek adósságcsapdába a törlesztőrészletek emelkedése és a munkahelyek megszűnése miatt.

AP

Mekkora a görög segélycsomag?

Júliusban 109 milliárd eurós uniós mentőcsomagról állapodtak meg a felek, amihez 50 milliárd értékű adósságleírással csatlakozott volna a privátszektor. Az övezeti államok és az IMF most 109 milliárdról 130 milliárdra emelték a részvételüket, és a hitelezők is 100 milliárd euró körüli adósságleírást vállaltak. (Az állami részvételből 30 milliárd valójában garancia, amit a bankok visszafizetnek, ha Görögország megmentése sikerül.)

Mi van akkor, ha a trojka nem fizet?

Az aktuális részletet technikailag már nem lehet visszatartani, az ezzel kapcsolatos vállalásokat a görög parlament már határozatban elfogadta. (Legalábbis a bejelentést követően ez látott napvilágot. Csütörtök késő este kiderült, az utalást a trojka mégis sztornírozta. - szerk.) Ez már a hatodik részlet a görög mentőcsomagból: az utalások nélkül a görög állam már régen ténylegesen is csődbe jutott volna. Nem tudná fizetni a béreket, egyik napról a másikra könnyen összeomolhatna a görög bankrendszer és a gazdaság. A hatodik részlet kifizetése nélkül Görögország legkésőbb karácsonyra csődbe jut.

Milyen útitervre épít a múlt héten elfogadott megállapodás?

A múlt heti csúcson eldőlt, hogy a privát hitelezők 50 százalékos adósságleírást hajtanak végre, vagyis lemondanak Görögországgal szembeni követeléseik feléről. Miután az ország 300 milliárd eurót meghaladó adósságának közel kétharmada privát hitelezők (bankok, biztosítók, befektetési alapok) kezében van, ezért ez jelentősen könnyítené az államháztartás helyzetét, de önmagában még ez sem elegendő a fenntartható költségvetési pálya eléréséig. Még hosszú évekig maradna a költségvetési szigor és ez alatt az idő alatt nagyarányú privatizációt kellene megvalósítani, amiből több mint 60 milliárd euró bevételt remélnek. Az 50 százalékos adósságleírással a tervek szerint 2020-ig sikerülne úgy leépíteni a görög államadósságot, hogy az a jelenlegi 180 százalékról 120 százalékra csökkenjen a GDP-hez mérten. Görögország jó esetben csak ezt követően, 2021-ben tudna visszatérni a piacokra.

AP

Papandreu zsarolni akarja Európát?

Az első spekulációk erre utaltak. Valóban volt olyan terv, amely a bankok nagyobb arányú (60 százalékos) részvételével számolt: ebben az esetben 2020-ig az adósság 110 százalékra csökkenne a GDP-hez mérten. Mivel ennek a megállapodásnak az összeácsolása is rendkívül nehezen ment, és még csak később derül ki, hogy Görögország valamennyi nagy intézményi hitelezője részt vesz-e benne, ezért az egyezség felülírása aligha elképzelhető. A görög hírre és az azt követő piaci turbulenciák nyomán az európai bankok nemzetközi szervezete is közölte, hogy tartják magukat a brüsszeli csúcson kötött megállapodáshoz. Szerdán azonban jelentek meg olyan hírek, hogy német és holland bankok is mindaddig nem lépnek, amíg a népszavazás nem nyitja meg az utat a megegyezés végrehajtása előtt.

Mi van akkor, ha bukik a Papandreu-kormány vagy nemet mondanak a görögök az egyezségre?

A szituáció tipikus fogolydilemma. Ha Görögország nem kapja meg a mentőcsomagot, akkor nem tudja fizetni a hitelezőit. A bankok jóval nagyobbat buknának, mint amennyit egy rendezett csődeljárásban, 50 százalékos adósságleírással vesztenének, hiszen összesen 200 milliárd eurós görög adósságrendezésről van szó. És nemcsak a görög hitelek leírása válna aktuálissá, hanem a hitelek mögött lévő hitelbiztosítások (CDS-ek) kifizetése is. Ezen kívül tovább drágulna az eladósodott európai államok finanszírozása is: Olaszországé például már csak olyan hozam mellett lenne lehetséges, ami lehetetlené tenné az államadósság leépítését. Ez pedig újabb problémákat szülne, hiszen a „görög fertőzés” ezzel átterjedne más országokra is.