szerző:
hvg.hu

A bankok végtörlesztésből eredő vesztesége a nemzetgazdaság számára is hasonló mértékű veszteséggel jár, vagyis a GDP ennyivel fog csökkenni – hívja fel a figyelmet Szabó Károly közgazdász-szociológus, a Noba nevű, közösségi kölcsönöket szervező hálózat alapítója egy eddig egyáltalán nem mérlegelt aspektusra. A hvg.hu-nak felajánlott tanulmány rövidített és szerkesztett változatában először ezt a felvetést gondoljuk végig. A témát azonban nem eresztjük: a következő napokban több olyan javaslattal is előjövünk, melyek a nemzetgazdaságot kevésbé károsító módon kínálnak megoldást a devizahitel-problémára.

A GDP-veszteség belátására Szabó Károly először elemzi, hogy milyen pénzügyi pozíciókat nyit az adós a devizahitel felvételével.

A devizahitel-konstrukció anatómiája

Ezek közül nyilvánvaló mindenki számára, hogy az adós egyrészt hosszú időre szóló tartozást vesz magára egy egyszeri nagy összegű kölcsönért cserében (szaknyelven: hosszú lejáratú negatív cashflow-t cserél egy egyösszegű pozitívra) és hogy árfolyam-kockázatot vállal azzal, hogy devizát vált forintra (elkötelezi magát, hogy ma és a későbbiekben devizapozíciót vásárol, ami alapján forintot váltanak devizára - deviza short pozíciót nyit).

Ezen kívül számolni kell még a két deviza kamatfolyamainak a cseréjével kapcsolatos pozícióval (a devizahitel-felvétel nyomán az egyik deviza kamatfolyamát is elcseréljük egy másikéra, pl. HUF BUBOR / CHF LIBOR - devizakamat swap pozíciót nyitunk). Ez utóbbinak fontos szerepe van abban, hogy az emberek a devizahitel mellett döntöttek („azért is választottam forinthitel helyett devizahitelt, mert devizában jóval alacsonyabb kamatot kell fizetni a hitelért”, így alacsonyabb a törlesztőrészlet is).

Szabó Károly

Szabó Károly közgazdász-szociológus. Állami hivatalokban kezdte pályafutását, a kilencvenes évek elején a privatizáció elindításával foglalkozott az Állami Vagyonügynökség második embereként. Ezt követően közel tíz évig az MKB Bank ügyvezető igazgatója volt. 2001-ben ingatlanfejlesztő és pénzügyi tanácsadó céget alapított. 2003 óta szociológiai PhD keretei között kutatással is foglalkozott. Banki hitelezési tapasztalatával felismerte a közösségi kölcsönben rejlő lehetőségeket, 2007 nyarán társalapítóként részt vett a noba létrehozásában. (Forrás: noba.hu)

A kamatfolyam-csere előnye még, hogy amikor a forint gyengül például a svájci frankhoz képest, az árfolyamkülönbözetből adódó veszteséget valamelyest a magasabb forintkamat kompenzálni tudja. (Erre mondják, hogy „hiába gyengült a forint a svájci frankhoz képest, nekem - a hétszázalékos kamatkülönbözet miatt – egy x árfolyamszintig még mindig megéri a devizahitelben maradás”.)

Speciális jegyek

A lakáscélú devizahitelbe ágyazott összetett pénzügyi pozíciók még annyival bonyolultabbak, hogy a hitelnyújtás 10-20 évre szól, és ilyen futamidőre nincsenek olyan piacok, melyek árfolyam és kamat swap kockázatokkal kereskednének, és adott esetben pozíciókat zárhatnának ezeken - írja a tanulmány.

©

A magyarországi devizahitelezésnek ezen kívül még van néhány speciális üzleti tulajdonsága: a devizahitelekbe beágyazott árfolyamkockázatot teljes egészében a devizahitelt felvevő lakosság viseli, a bank csak közvetítő szerepet játszik (a forrást a külföld, például az anyabank adja), a saját árfolyamkockázatát a külfölddel kötött ügyletekkel lefedezi (Alapvetően úgy, hogy devizahitelt vesz fel vagy devizaswap üzleten keresztül semlegesíti pozícióját.)

A másik: a hitelbe beágyazott kamatcsere-ügyletre – annak ellenére, hogy az alacsonyabb devizakamat volt a termék szexepilje – szintén nem vállal a bank kockázatot, ez a rizikó a szerződéses feltételekből eleve kimaradt. Mivel a kamatswap pozíció a bankok oldaláról semmilyen kötelezettséget nem jelentett (szemben az árfolyam-kockázati pozícióval), nem volt szükség arra sem, hogy ezt a pozíciót fedezzék. Ellenben nagyon jól kerestek ezzel a kamatcsere-üzlettel, ami a rövid lejáratú forintforrások devizaforrásra való átváltásakor jelentkezik.

A bankrendszer spekulált - és majdnem bejött

És itt érkezünk el a magyarországi devizahitelezés egyik legfontosabb tulajdonságához: az átlátható banki működés azt követelné meg, hogy hosszú lejáratú hitelekhez a bankok hosszú lejáratú forrásokat (pl. záloglevelek kibocsátásán keresztül) helyezzenek. Ez azonban nem így történt. Lényegében rövid lejáratú forrásai  voltak/vannak a hosszú lejáratra kölcsönzött pénzek mögött: tehát a devizahitelekbe ágyazott deviza árfolyam- és deviza kamatcsere-üzlet is hosszú lejáratú, miközben a külföld felé, amely a forrásokat biztosítja, a bank pozíciói rövid távúak és folyamatosan megújítandók. A bankrendszer arra spekulált, hogy hosszú távon képes lesz a hosszú és rövid források kamatkülönbözetén, valamint a devizaárfolyamok kamatkülönbözetén folyamatosan nyerni.

Ebbe a helyzetbe robbant be a végtörlesztés. (A történeti hűség kedvéért: mindezt megelőzte az amerikai jelzálogpiaci válság nyomán világszerte kialakuló pénzpiaci bizalmi válság, illetve egyes országok adósságválsága, ami óvatossá tette a bankokat és megdrágította a banki ügyletek finanszírozását – szerk.)

A pozíciók zárása

Amikor zárni akarjuk a pozíciókat, végig kell gondolni, hogy az egyes pozíciókon ki nyer és ki veszít, és összességében milyen eredmény jön ki.

A végtörlesztés a devizapozíciók zárását csak azoknak engedi, akik pl. svájci frankban 180 forint alatti árfolyamon váltották át a hitelben szerzett devizájukat forintra.

©

Azzal, hogy az állam a végtörlesztéssel beavatkozott, az árfolyamkockázatot a két fél között megosztja: de nem az történik, hogy amit a bankok elveszítenek, azt az adósok megnyerik. 180 forint alatti részt az adós, a 180 fölötti részt a bank bukja el – mindkettő a külfölddel szemben, hiszen a kölcsönt a külföld (pl. anyabank) biztosítja, a bank csak közvetítő.

Ami a kamatcsere-ügylet zárását illeti, itt azért is nehéz mérlegelni, mert nem lehet biztosan megmondani, hogy milyen lesz hosszú távon a kamatkülönbözet. Egy biztos: ezidáig a forint kamatlábak mindig meghaladták a svájci frank kamatlábakat, és jó ideig azzal lehet számolni, hogy ez így marad. A végtörlesztés megszünteti a kamatcsere-pozíciót, ami a bankoknak hozott eddig nyereséget.

Hogyan lesz ebből GDP-csökkenés?

Ehhez nemzetgazdasági szinten kell végignézni a következményeket.

A végtörlesztés azt eredményezi, hogy egyrészt a nemzetgazdaság elveszíti a végtörlesztő árfolyam és a piaci árfolyam közötti különbséget (a nemzetgazdaságon belül ezen a veszteségen osztozik a két pénztulajdonos, a lakosság  és a bankszféra), másrészt ezt semmilyen mértékben nem kompenzálja a jövőbeni kamatcsere-üzlet nyeresége, mert az mind a lakosság, mind a bankszféra számára elveszik. Ezen a tényen az sem változtat, hogy a bankszféra soha sem adta oda a lakosságnak a forint/ deviza kamat swap pozitív teljes különbözetét, de attól ez a nyereség valahol megjelent, vagy megjelenhetne, mégpedig éppen a bankszférában.

©

A bankszférát érintő veszteség közvetlenül megjelenik a bank eredményességében, közvetve pedig a hitelezési aktivitás csökkentésében (ezen keresztül jelentkeznek a tovagyűrűző hatások is). A lakossági veszteség (például a 160 forinton felvett svájcifrank-hitel és a 180 forint végtörlesztési árfolyam közötti különbözet) nem jelenik meg a GDP-elszámolásban – a GDP-csökkenés így csak a várható banki veszteségekkel becsülhető.

A különböző elemzések 300-600 milliárd forintra teszik a bankok végtörlesztésből származó veszteségét. Ha 450 milliárd forinttal (ez egyébként a GDP kb. 1,6 százaléka) számolunk, akkor a végtörlesztés nyomán a nemzetgazdaság rövid pár hónap alatt közel 450 milliárd forintot fog veszíteni, vagyis a GDP ennyivel (1,6 százalékkal) fog csökkeni – állítja a tanulmány.

(Bár a kormány kéthetes moratóriumot hirdetett, míg a Bankszövetség leteszi a javaslatcsomagját az asztalra, a hvg.hu a kormánnyal szemben nem tanúsít önmegtartóztatást, és több részben megoldásokkal áll elő. Az első részben a noba-alapító javaslatait vezetjük elő.)

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Színes, szélesvásznú amerikai álom A nagy Gatsby a Vígszínházban

Színes, szélesvásznú amerikai álom A nagy Gatsby a Vígszínházban

A kutyaviadal semmi ahhoz képest, amikor gazdaságpolitikusok ugranak egymásnak

A kutyaviadal semmi ahhoz képest, amikor gazdaságpolitikusok ugranak egymásnak

250 éve született az ember, akinél meg sem lehet számlálni, mi mindenhez értett

250 éve született az ember, akinél meg sem lehet számlálni, mi mindenhez értett

Mától Budapesten a Legóból készített 1:1 méretarányú, működőképes Bugatti

Mától Budapesten a Legóból készített 1:1 méretarányú, működőképes Bugatti

A felére csökkent a szaúdi olajtermelés a dróntámadások miatt

A felére csökkent a szaúdi olajtermelés a dróntámadások miatt

Így búcsúzott Alföldi Róbert Marton Lászlótól

Így búcsúzott Alföldi Róbert Marton Lászlótól