Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) közös állásfoglalása szerint egy bevásárlóközpont átlagosan ezer, egy hipermarket négy-ötszáz embernek ad munkát, az idén építés alatt lévő, több mint háromszázezer négyzetméter kereskedelmi egység pedig több ezer új munkahelyet teremtene. A kereskedelmi fejlesztések három évre történő teljes leállítása tovább fékezné a magyar gazdaság egyébként is törékeny növekedési kilátásait.
Az állásfoglalásban kiemelik, hogy a kisvállalkozások helyzetén sem segít a tilalom, sokkal inkább fejlesztéseik pénzügyi támogatása, adminisztratív terheik csökkentése, adókedvezmények juttatása jelentené számukra a kiutat. Ugyanakkor, a "plázastop" rontja Magyarország nemzetközi megítélését és növeli a befektetők szemében az országkockázatot.
Az ÉVOSZ számításai szerint 2012-től a plázastop újabb 250 milliárdnyi megrendeléstől foszthatja meg az építkezési vállalkozásokat, ami a kereskedelmi beruházások építőipar termelésben betöltött arányát tekintve azt jelenti, mintha a teljes lakásépítést törölnék a jövő évi megbízásokból, miközben az idén várhatóan tíz százaléknál nagyobb lesz az építőipari visszaesés, a rendelésállomány az év eleji 32 százalékos csökkenésről szeptemberre már 40 százalékos zsugorodást mutatott.
A szakmai szervezetek felhívják a figyelmet arra is, hogy a törvénytervezet két uniós irányelvvel, a szolgáltatásnyújtás szabadságának és a vállalkozások letelepedésének szabadságáról szóló elvvel is ütközik, amelyek tiltják, hogy az állam adminisztratív eszközökkel szóljon bele a piaci versenybe.
