Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
December elsejétől márciusig újra életbe lép a kilakoltatási moratórium - jelentette be Giró-Szász András a kormányszóvivői tájékoztatón, ahol aktuális kérdésekről beszélt. A Bankszövetség szerdai közleménye előtt értetlenül áll a kormány - közölte, hiszen a kormány szerint a végtörlesztéssel kapcsolatos jogszabályi környezet nem változott meg (igaz, egy hétfői módosítás lehetővé teszi, hogy a munkáltatók is támogassák a végtörlesztést - a szerk.), a Gazdasági Versenyhivatal pedig egy független szövetség. Ezzel utalt arra, hogy a Versenyhivatal kartellgyanú miatt több pénzintézet ellen vizsgálódik.
A Bankszövetség alelnöke ugyanis közleményében azt írta, a november 3-i tárgyalási alaptól és állapottól való eltérés megkérdőjelezi a kormánnyal való tárgyalás sikerességét és ellehetetleníti a megállapodást. Gyuris Dániel szerint az új végtörlesztési jogszabályok elfogadása, a "kommunikációs felhanggal erősített vizsgálatok" alapjaiban kérdőjelezik meg a megállapodási szándékot és hozzáállást.
IMF: január végén lehetnek eredmények
Az IMF-fel való tárgyalásokról új részletet nem mondott, mindössze annyit közölt, ahogy a Nemzetközi Valutaalap kijelölte a delegációt, megkezdődnek a tárgyalások, de konkrét időpont nincs. Matolcsy György szerint január végén lehetnek eredmények. A kormányszóvivő arra a kérdésre sem tudott válaszolni, hogy milyen konstrukció fog életbe lépni, de azt leszögezte, hogy "nem a Gyurcsányék által kötött" lesz. A kormány alapvetően két szempontot vesz figyelembe: a gazdasági és a társadalompolitikai szuverenitást ne lehessen korlátozni, illetve hogy a növekedést fellendítse. Az új nemzeti növekedési tervet pedig a november 30-i kormányülésen tárgyalják.
Túry Gergely
Giró-Szász András megismételte, az ország a piacokról tudja finanszírozni magát; az elmúlt másfél évet pedig a stabilizáció időszakának nevezte. Mint mondta, ebben az időszakban a döntések a közteherviselés és a társadalmi szolidaritás elve szerint történtek, ehhez azonban le kellett zárni a 2008-as IMF-megállapodást. Anélkül ugyanis nem születhetett volna meg például a kilakoltatási moratórium, az egyösszegű végtörlesztés, a nyugdíjemelés vagy a gyes-szabályok visszaállítása. A kormányszóvivő szerint azokban az államokban, ahol tovább éltek az IMF-fel - mint Romániában, Görögországban, Portugáliában -, ugyanúgy történtek lépések, de ott korlátozó intézkedések léptek életbe.
Kérdésre válaszolva a kormányszóvivő azt mondta, a magyar kormány számára az elmúlt hetek eseményeiből világossá vált, hogy a forinttal szemben spekuláns támadások történhettek. Mint mondta, a kormány minden lehetséges eszközt felhasznál a fizetőeszköz védelmére, és hogy kiderítse, kik állnak a spekulációk mögött. Ehhez a nemzetbiztonsági hivatalok segítségét fogják kérni.
Giró-Szász beszélt a nyugdíjakról is, szerinte a kormány betartja ígéretét, miszerint a nyugdíjak nem veszíthetnek reálértékükből, ezért 4,7 százalékkal emelik a mértéküket.
