Nem vésné kőbe az adórendszerről szóló sarkalatos törvény, hogy ténylegesen csakis valódi egykulcsos adórendszert lehet működtetni Magyarországon - az Origo információi szerint ilyen tartalmú előterjesztést tárgyalt a kormány első olvasatban a múlt szerdai ülésén. Ebben a kétharmados törvényben lefektetett elvekre épülnek majd a konkrét adó- és járuléktörvények.

A kormány elé került előterjesztés azt mondaná ki, hogy a jövedelemadózás területén, vagyis voltaképpen a személyi jövedelemadónál az adóalaptól független adókulcsot kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy papíron egyetlen adómérték lesz, azt azonban nem zárja ki, hogy ezt az egy adókulcsot más és más adóalapra kelljen felszámítani.

A jövő évi adórendszer is ilyen lesz: havi bruttó 202 ezer forintig a bruttó bér az adóalap, a 202 ezer forint feletti jövedelemrésznél pedig a bruttó bér 1,27-szerese lesz az adóalap, miközben az adókulcs egységesen 16 százalék. Így formálisan ugyan egykulcsos az szja-rendszer, valójában azonban kétkulcsos, 202 ezer forintig 16, afölött 20,32 százaléknyi adót kell levonni a bruttó bérből. A kormány ezzel a megoldással vágja át a gordiuszi csomót, úgy tud kétkulcsos rendszert fenntartani, hogy közben formálisan egy kulcsot tartalmaz az adótörvény.

Máshol is hagy magának kiskaput a kabinet - írja az Origo. Eddig olyan megkötés volt csak, hogy adóemelés vagy az adózók szemszögéből nézve bármilyen szigorítás előtt legalább 45 napnak el kell telnie a törvény kihirdetése és életbelépése között, ezt a felkészülési időt 30 napra rövidítették a kormánypárti képviselők egy ősszel elfogadott törvénnyel.

Az Origo által megismert sarkalatos törvény új adó bevezetésénél 180, meglevő adó emelésénél 60 napos felkészülési időt írna elő. A kétharmados törvény tervezete azonban kivételt is adna ez alól: uniós kötelezettség teljesítésekor vagy akkor, ha "a gazdasági helyzet megköveteli", el lehet térni ezektől. Azt azonban nem írja körül, mit kell érteni azon, hogy a gazdasági helyzet megköveteli. Arra sem tér ki az előterjesztés, hogy milyen szankciója lenne annak, ha nem tartaná magát a mindenkori kormány a kétharmados törvényben rögzítendő alapelvekhez.

A sarkalatos törvény a stabilitási törvény nevet viseli, és a közteherviselésen kívül foglalkozik az államadóssággal, a nyugdíjrendszerrel, valamint a Költségvetési Tanáccsal is. Amíg az államadósság a GDP 50 százaléka felett van (most 82 százalékon áll), az államadósságot nagyobb ütemben kell csökkenteni, ha fut a gazdaság szekere, és kevésbé, ha dekonjunktúra van. Az alaptörvény szerint azonban ha a gazdaság tartósan és jelentősen visszaesik, akkor a folyamatos államadósság-csökkentést fel lehet függeszteni.