Az MTI annak kapcsán kereste meg az MNB-t, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón bejelentette: arra kéri Simor András jegybankelnököt, gondolja át, hogy az MNB milyen monetáris eszközökkel tudja segíteni a GDP növekedését.

A miniszter egyebek mellett azt kéri, hogy a jegybank indítsa újra jelzálogkötvény-programját, egyúttal indítson vállalati kötvényvásárlási programot a növekedés támogatása érdekében. Matolcsy György szerint a gazdasági növekedés élénkítésének egyik eszköze a vállalati kötvényvásárlási program elindítása lehetne az MNB forintforrásaiból. A nemzetgazdasági miniszter szerint a jegybank újragondolhatná jelzáloglevél-vásárlási programját is.

A monetáris politika - ahogy a Monetáris Tanács közleményében többször is megfogalmazta - a kiszámíthatóság fenntartásával, az árak és a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosításával tud hozzájárulni a gazdaság kilábalásához, a befektetéseket és munkahelyteremtést ösztönző gazdasági környezet megteremtéséhez - emlékeztetett az MNB arra a kérdésére válaszolva, milyen lehetőségei, eszközei vannak a jegybanknak a növekedés támogatásához.

A jelzáloglevél-vásárlásokkal kapcsolatban a jegybank emlékeztet korábbi - 2010. december 6-i - közleményére. Eszerint az MNB továbbra is figyelemmel kíséri a forint jelzáloghitelezés és a hazai jelzáloglevél-piac fejlődését, valamint továbbra is fontosnak tartja a hosszú távú megtakarítások és a hazai hitelintézetek hosszú forintforrás-bevonásának támogatását. Amennyiben a forint alapú hitelezés növekedésnek indul, és a bankok motiváltak lesznek abban, hogy ez a növekedés mérlegük lejárati összhangjának javulása mellett valósuljon meg, az MNB megfontolja egy új jelzáloglevél-vásárlási program felállításának lehetőségét.

A Magyar Nemzeti Bank épülete

Bánkuti András

A jegybank esetleges vállalati kötvényvásárlásaival kapcsolatban, tényként megállapítható, hogy Magyarországon a vállalati forint kötvénypiac mérete 80 milliárd forintra tehető, vagyis nem éri el a GDP 0,3 százalékát. Ezen a GDP mértékéhez képest szinte jelentéktelen piacon keresztül nem lehet érdemi hatást elérni a gazdaság helyzetére másodpiaci vásárlásokkal. Ezen túlmenően vállalati értékpapírok vásárlásával a jegybank hitelkockázatot vállalna, ami a kötvények esetleges nem törlesztése esetén költségvetési kiadásokat jelenthetne - hívja fel a figyelmet az MNB.

A nemzetgazdasági miniszter szerdán bejelentette azt is, hogy a gazdasági növekedés ösztönzésében a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és leányintézményei (Magyar Export-Import Bank, Magyar Exporthitelbiztosító, Garantiqa Hitelgarancia Zrt.) jelentős szerepet kapnak, s a fejlesztési bank a jövőben még további kétszer 60 milliárd forintos tőkemegerősítésre számíthat.

Ezzel kapcsolatban a jegybank közölte: az MFB feltőkésítésében az MNB nem vesz részt, annál is inkább, hiszen a hatályos MNB-törvény alapján a jegybank csak a tevékenységével összefüggésben létrehozott szervezetben szerezhet részesedést, valamint az Európai Unió szerződésében foglaltak szerint állami intézmény értékpapírjait közvetlenül a kibocsátótól nem vásárolhatja meg (ez a monetáris finanszírozás tilalma).

Matolcsy György azon bejelentésére, hogy a Magyar Bankszövetséggel olyan keretmegállapodásra törekszik a kormány, amelybe független intézményként bevonnák az MNB-t, és a jegybank állapodna meg a bankokkal egyebek mellett a likviditásbővítésről, az MNB úgy reagált, mivel az egyeztetések folyamatban vannak, ezt nyilvánosan nem kívánják kommentálni.