Az euróövezeti alapkamatot novemberben 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentette a testület. Korábban az EKB kormányzótanácsa áprilisban, majd júliusban 25 bázispontos kamatemelést hajtott végre az erősödő inflációs nyomás miatt, azt követően, hogy közel két évig rekordalacsony, 1,00 százalékos szinten tartotta az alapkamatot. 

Az év közepén elemzők még arra számítottak, hogy az év végéig újabb kamatemelést hajthat végre a szervezet, azonban az elhúzódó eurövezeti adósságválság, és a pénzpiaci zavarok hatására az EKB leállította kamatemelési ciklusát.  

Monetáris politikája szigorítása helyett egyenesen újabb likviditási eszközök bevezetéséről, illetve az év elején leállított másodlagos kötvénypiaci programjának (SMP) újraindítása mellett döntött augusztusban a frankfurti székhelyű központi bank. 

Novemberi ülésén, amelyet először elnökölt Mario Draghi, az EKB új elnöke, meglepetésre 25 bázisponttal csökkentette kamatlábát a testület. A lépést az elnök sajtótájékoztatón azzal magyarázta, hogy az euróövezeti gazdasági kilátásokkal párhuzamosan enyhült az inflációs nyomás, így lehetőség adódott a monetáris politika enyhítésére is. 

Az euróövezeti infláció - az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostat hétfői gyorsbecslése szerint - stagnált novemberben, az októberihez hasonló évi 3,0 százalék volt. Augusztusban éves szinten még 2,5 százalékkal nőttek az euróövezeti fogyasztói árak. Az EKB "2 százalék körüli, ám azt meg nem haladó" inflációs célt követ.