FT: Az euróövezet bedöntené az észak-atlanti pénzügyi rendszert is

Willem Buiter, a Citi bankcsoport főközgazdásza szerint a valutaunió szétesése "kaotikus" körülmények közepette menne végbe, akkor is, ha a felbomlás csak részleges lenne, és egy vagy több, költségvetési és versenyképességi szempontból gyenge tagállam távozásával járna.Buiter szerint a teljes körű felbomlás, amelynek nyomán az euróövezetből egy "kiterjedtebb Deutschmark-zóna és mintegy tíz nemzeti valuta" jönne létre, súlyos zűrzavarhoz vezetne, és nem a jelenlegi politikai, gazdasági és jogi kötelezettségek tervezett, rendezett, fokozatos leépítését jelentené.Ha Spanyolország és Olaszország távozna, már az is rendszerszintű fontossággal bíró pénzügyi intézmények összeomlását okozná az Európai Unióban és Észak-Amerikában, és ezt többévi globális gazdasági depresszió követné - írta a közgazdász.Buiter - aki korábban a közép-kelet-európai átalakulás finanszírozására létrehozott Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) főközgazdásza volt - 20-25 százalékos esélyt ad annak, hogy egy gyenge helyzetű tagállam, például Görögország távozik. A szakember szerint ezt az "új drachma" meredek, akár 65 százalékos leértékelődése is követheti, de a betétesek már előbb kimenekítenék pénzüket a görög bankokból, számítva a görög eurótagság megszűnésére. Ugyancsak még a távozás előtt mind a görög állam, mind a bankrendszer csődbe menne finanszírozás híján, és a görög ipari termelés is összeomlana.Az új drachma leértékelődése csak időleges versenyképességi előnyt jelentene, mivel ezt hamar felemésztené a meredek bér- és árinfláció, és külső finanszírozás nélkül az import is összeomlana.Buiter szerint ha Görögország távozni kényszerül az euróövezetből, a piac figyelme a kilépésre legesélyesebb következő tagországra irányulhat. Ennek hatására az adott országban a betétesek szintén megrohanhatják a bankokat, és állam, valamint a pénzintézetek és a vállalatok elesnének a finanszírozási forrásoktól.Végül "távozási járvány" söpörne végig az európeriféria maradékán - Portugálián, Írországon, Spanyolországon és Olaszországon -, majd e járvány elkezdené fertőzni az euróövezet "lágy magvát", Belgiumot, Ausztriát és Franciaországot is - áll a Citi főközgazdásza által felvázolt forgatókönyvben.Willem Buiter szerint Görögország rendezetlen körülmények között bekövetkező törlesztésképtelensége és eurótagságának megszűnése még kezelhető lenne, mivel a görög gazdaság az euróövezeti GDP-értéknek mindössze a 2,2 százalékát adja, a görög államadósság pedig a teljes valutauniós közadósság-állomány 4 százaléka.Ha azonban Olaszország állna le rendezetlen módon törlesztéseivel és távozna a valutaunióból, az az európai bankszektor jelentős részét romba döntené. Ha ugyanez mind az öt perifériális tagállammal megtörténne - amire Buiter mindössze 5 százalékos esélyt lát -, az a közgazdász szerint nem csak az európai bankszektort, hanem a teljes észak-atlanti pénzügyi rendszert, valamint a globális bankrendszer nemzetközi piaci kitettségű részeit is magával rántaná. Az ebből eredő pénzügyi válság évekig tartó világgazdasági depressziót, 10 százalékot meghaladó GDP-visszaesést, a nyugati gazdaságokban pedig 20 százalékos vagy ennél is magasabb munkanélküliséget okozna. Mindez a felzárkózó térséget is a mélybe taszítaná.Ha Németország és más erős tagállamok távoznának - ennek a Citi főközgazdásza szerint 3 százaléknál kisebb a valószínűsége -, az még ennél is nagyobb felfordulást okozhatna. Ebben az esetben Németország és a többi központi eurótagállam - "talán Franciaország kivételével" - "új német márkát" vezetne be, amely meredeken felértékelődne, a perifériális tagállamok pedig törlesztésképtelenné válnának. Az ebből eredő veszteségek miatt az új pénzügyi térség bankjainak mentőcsomagot kellene nyújtani, és mivel immár semmi nem tartaná össze a maradék eurótagállamokat, ezek saját nemzeti valutát használó gazdaságokká bomlanának szét. Mindenki - kivéve a pénzügyi jogra szakosodott jogászokat - sokkal szegényebbé válna.Buiter szerint a valutaunió fenntartása mellett mindezek alapján akkor is erőteljes évek szólnak, ha az euróövezet felbomlása nem rombolná le teljesen az EU-t, és nem idézne elő a múltbelihez hasonló európai konfliktusokat.Az euróövezet legalább részleges szétesését nagy londoni elemzőházak mindazonáltal jelentős eséllyel jósolják. Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - decemberre szóló havi globális előrejelzésében közölte, hogy hozzávetőleg 40 százalékosra taksálja az euróövezet "részbeni összeomlásának" esélyét. Az EIU értékelése szerint az európai pénzügyi válság "gyorsan közeledik a végkifejlet felé", és már nincs messze "az átbillenési ponttól".A Moody's Investors Service hitelminősítő Londonban ismertetett új helyzetértékelése szerint már "nem elhanyagolható" annak a valószínűsége, hogy Görögország mellett több más euróövezeti gazdaság is törlesztésképtelenné válik, és ez jelentősen növelné annak az esélyeit, hogy "egy vagy több" tagország elhagyja a valutauniót. A Moody's szerint az euróövezet válaszúthoz közeledik: egyaránt elindulhat a szorosabb integráció vagy a "szétforgácsolódás" felé.

Az euróövezet esetleges felbomlásának katasztrofális következményeiről bővebben itt olvashat!