FT: Az euróövezet bedöntené az észak-atlanti pénzügyi rendszert is

Willem Buiter, a Citi bankcsoport főközgazdásza szerint a valutaunió szétesése "kaotikus" körülmények közepette menne végbe, akkor is, ha a felbomlás csak részleges lenne, és egy vagy több, költségvetési és versenyképességi szempontból gyenge tagállam távozásával járna.

Buiter szerint a teljes körű felbomlás, amelynek nyomán az euróövezetből egy "kiterjedtebb Deutschmark-zóna és mintegy tíz nemzeti valuta" jönne létre, súlyos zűrzavarhoz vezetne, és nem a jelenlegi politikai, gazdasági és jogi kötelezettségek tervezett, rendezett, fokozatos leépítését jelentené.

Ha Spanyolország és Olaszország távozna, már az is rendszerszintű fontossággal bíró pénzügyi intézmények összeomlását okozná az Európai Unióban és Észak-Amerikában, és ezt többévi globális gazdasági depresszió követné - írta a közgazdász.

Buiter - aki korábban a közép-kelet-európai átalakulás finanszírozására létrehozott Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) főközgazdásza volt - 20-25 százalékos esélyt ad annak, hogy egy gyenge helyzetű tagállam, például Görögország távozik. A szakember szerint ezt az "új drachma" meredek, akár 65 százalékos leértékelődése is követheti, de a betétesek már előbb kimenekítenék pénzüket a görög bankokból, számítva a görög eurótagság megszűnésére. Ugyancsak még a távozás előtt mind a görög állam, mind a bankrendszer csődbe menne finanszírozás híján, és a görög ipari termelés is összeomlana.

Az új drachma leértékelődése csak időleges versenyképességi előnyt jelentene, mivel ezt hamar felemésztené a meredek bér- és árinfláció, és külső finanszírozás nélkül az import is összeomlana.

Buiter szerint ha Görögország távozni kényszerül az euróövezetből, a piac figyelme a kilépésre legesélyesebb következő tagországra irányulhat. Ennek hatására az adott országban a betétesek szintén megrohanhatják a bankokat, és állam, valamint a pénzintézetek és a vállalatok elesnének a finanszírozási forrásoktól.

Végül "távozási járvány" söpörne végig az európeriféria maradékán - Portugálián, Írországon, Spanyolországon és Olaszországon -, majd e járvány elkezdené fertőzni az euróövezet "lágy magvát", Belgiumot, Ausztriát és Franciaországot is - áll a Citi főközgazdásza által felvázolt forgatókönyvben.

Willem Buiter szerint Görögország rendezetlen körülmények között bekövetkező törlesztésképtelensége és eurótagságának megszűnése még kezelhető lenne, mivel a görög gazdaság az euróövezeti GDP-értéknek mindössze a 2,2 százalékát adja, a görög államadósság pedig a teljes valutauniós közadósság-állomány 4 százaléka.

Ha azonban Olaszország állna le rendezetlen módon törlesztéseivel és távozna a valutaunióból, az az európai bankszektor jelentős részét romba döntené. Ha ugyanez mind az öt perifériális tagállammal megtörténne - amire Buiter mindössze 5 százalékos esélyt lát -, az a közgazdász szerint nem csak az európai bankszektort, hanem a teljes észak-atlanti pénzügyi rendszert, valamint a globális bankrendszer nemzetközi piaci kitettségű részeit is magával rántaná. 

Az ebből eredő pénzügyi válság évekig tartó világgazdasági depressziót, 10 százalékot meghaladó GDP-visszaesést, a nyugati gazdaságokban pedig 20 százalékos vagy ennél is magasabb munkanélküliséget okozna. Mindez a felzárkózó térséget is a mélybe taszítaná.

Ha Németország és más erős tagállamok távoznának - ennek a Citi főközgazdásza szerint 3 százaléknál kisebb a valószínűsége -, az még ennél is nagyobb felfordulást okozhatna. Ebben az esetben Németország és a többi központi eurótagállam - "talán Franciaország kivételével" - "új német márkát" vezetne be, amely meredeken felértékelődne, a perifériális tagállamok pedig törlesztésképtelenné válnának. Az ebből eredő veszteségek miatt az új pénzügyi térség bankjainak mentőcsomagot kellene nyújtani, és mivel immár semmi nem tartaná össze a maradék eurótagállamokat, ezek saját nemzeti valutát használó gazdaságokká bomlanának szét. Mindenki - kivéve a pénzügyi jogra szakosodott jogászokat - sokkal szegényebbé válna.

Buiter szerint a valutaunió fenntartása mellett mindezek alapján akkor is erőteljes évek szólnak, ha az euróövezet felbomlása nem rombolná le teljesen az EU-t, és nem idézne elő a múltbelihez hasonló európai konfliktusokat.

Az euróövezet legalább részleges szétesését nagy londoni elemzőházak mindazonáltal jelentős eséllyel jósolják. Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - decemberre szóló havi globális előrejelzésében közölte, hogy hozzávetőleg 40 százalékosra taksálja az euróövezet "részbeni összeomlásának" esélyét. Az EIU értékelése szerint az európai pénzügyi válság "gyorsan közeledik a végkifejlet felé", és már nincs messze "az átbillenési ponttól".

A Moody's Investors Service hitelminősítő Londonban ismertetett új helyzetértékelése szerint már "nem elhanyagolható" annak a valószínűsége, hogy Görögország mellett több más euróövezeti gazdaság is törlesztésképtelenné válik, és ez jelentősen növelné annak az esélyeit, hogy "egy vagy több" tagország elhagyja a valutauniót. A Moody's szerint az euróövezet válaszúthoz közeledik: egyaránt elindulhat a szorosabb integráció vagy a "szétforgácsolódás" felé.

Az euróövezet esetleges felbomlásának katasztrofális következményeiről bővebben itt olvashat!