Ha felbomlik az eurózóna, mindenkinek fájni fog
Sorsdöntő EU-csúcs kezdődik csütörtökön: az övezeti országok állam- és kormányfőinek talán az utolsó sansza, hogy elhitessék, van megoldásuk az eurózóna válságára. De mi van, ha nem sikerül? A hvg.hu számba vette a közös valuta megszűnésének brutális következményeit. Nehogy azt higgyük, hogy megúszhatjuk!
“Európa döntő csatájára készül. Ha a spanyol és az olasz államkötvényeken a hozamok tartósan a jelenlegi szinten maradnak (tehát a lejáró adósságot csak ezen az áron lehet finanszírozni), akkor mindkét ország előbb vagy utóbb csődbe jut – írta az egyik legismertebb német gazdasági blog, a Herdentrieb (Csordaszellem) néhány napja. – Márpedig akkor csak az eurókötvény marad, vagy felbomlik a valutaunió.”
Márpedig Németország ellene van az eurókötvény kibocsátásának és a transzferunió erősítésének (magyarán annak, hogy az euróövezet fejlettebb országai finanszírozzák a gyengélkedőket), mert ez nem sarkallja a kedvezményezetteket a költségvetési kiigazítások és versenyképesség reformjára. Vagyis ez a megoldás nem kevés morális és pénzügyi kockázatot hordoz magában.
Növekvő esélyek az övezet szétesésére
Ugyanakkor ma már az eurókötvénytől függetlenül is egyre többen számolnak a valutaövezet felbomlásával. Az Economist Intelligence Unit (EIU) november elején 60 százalékos valószínűséget adott annak, hogy fennmarad az euróövezet, és 35 százalékra becsülte, hogy szétesik, ezen belül a legvalószínűbbnek a kisebb, periférián lévő országok, valamint Olaszország és Spanyolország kilépését tartotta. A Reuters pár héttel később, november végén publikált felmérése pedig arról írt, hogy a közgazdászok többsége szerint az euróövezet jelenlegi formájában nem éli túl az államadósság-válságot.
De miért baj, ha felbomlik az euróövezet, és egy vagy több ország kilép? Milyen következményei lennének ennek Európában és a világban? Mi közünk nekünk ehhez, akik eddig olyan “ügyesen” halasztgattuk az eurócsatlakozást?
Magyarország: kétszámjegyű visszaesés
Kezdjük az utóbbival, mert a téttel talán így a legkönnyebb tisztába jönnünk. “Ha szétesik az euróövezet, akár kétszámjegyű visszasés is lehet Magyarországon, nagyjából akkora, mint 2008-09-ben a balti államokban” – mondta a hvg.hu-nak Samu János. A Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője hangsúlyozta, hogy ez csak hasraütésszerű becslés, hiszen az eurózóna esetleges szétesésének következményeit pontosan senki nem tudja megjósolni.
Ugyanakkor egy ekkora hazai visszaesés egyáltalán nem tűnik hasraütésszerű prognózisnak, tekintve, hogy a magyar gazdaság döntő részben az exportra épül, aminek 80-90 százaléka uniós országokba (és ennek jelentős hányada euróövezeti országokba, elsősorban Németországba) irányul.
De persze nem csak az exporttal lennének bajok. Komoly gondunk támadna az adósságaink finanszírozásával is, mindenekelőtt az állam deviza- és forintadósságának megújításával. De nehezebbé válna a bankok hatalmas devizahitel-állományának megújítása is. Ennek előjeleit már az elmúlt hónapokban megfigyelhettük: a befektetők kevésbé és sokkal drágábban hajlandóak pénzt adni Magyarországnak, mert magas az államadóssága, bizonytalan a gazdaságpolitikája és komoly problémát jelent a devizában eladósodott vállalati és lakossági szektor.
Többszöröse a 2009-es sokknak
Ez még inkább így lenne, ha az eurózóna szétesne, eluralkodna a pánik, és mindenki biztonságos helyet keresne a pénzének (miközben kimenekülne a kockázatos befektetésekből, országokból). A bajt tetézné, hogy a 10-20 százalékos visszaesés összeroppantaná a jövő évi büdzsét, amit a befektetők úgy értékelnének, hogy a magyar állam nem fogja tudni fizetni az adósságait, így nem is kölcsönöznének neki.
| Egy javíthatatlan optimista |
Alapvetően nem hiszek az eurozóna szétesésében - reagált a hvg.hu kérdésére Zsiday Viktor, a Plotinus Vagyonkezelő elnöke. A befektetési szakember szerint Görögország csődje tény, és Portugália adósságátstrukturálása is esélyes. Ugyanakkor Olaszország olyan nagy, hogy ha csődbe megy, akkor magával rántja a teljes eurozóna bankrendszerét és gazdaságait, gigantikus káoszt és összeomlást okozva az egész kontinensen. A következmények beláthatatlanok lennének, ezért ez megengedhetetlen. Az egyetlen megoldás a kimentésük, amely végül úgy fog megvalósulni, hogy az Európai Központi Bank teljes garanciát vállal az államadósságokért, majd pénznyomtatásba kezd és elinflálja azokat - véli a Plotinus Vagyonkezelő elnöke. Görögország és Portugália esetében a bankoknál lévő államadósság kvázi-önkéntes átstrukturálása valószínűleg nem okoz problémát a bankrendszernek. Ugyanakkor egy irányíthatatlanná váló csőd ezen országok esetén az országon belül azonnali bankválságot okozna, a bankok csődbe mennének, államosítanák őket, és valószínűleg új, saját pénzt lennének kénytelenek bevezetni. Zsiday Viktor szerint, ha eközben az eurozóna fiskális integrációja és kölcsönös kötelezettségvállalása megvalósul, akkor ez itt is pánikot okozna, de tartós károkat nem.
|
Hogy a lakosságot és a gazdaságot mennyire terhelné meg a költségvetés egy 10-20 százalékos visszaesés miatt, ahhoz elég visszagondolnunk 2009-re, amikor a 6,7 százalékos recesszió miatt összesen mintegy 1000 milliárdos költségvetési kiigazítást kellett végrehajtani. A kormány jövőre 1400 milliárd forintos kiigazítást tervezett be, másfél százalékos növekedés (és egyben maradó eurózóna) mellett.
Euróországok: újraszámolás!
A Spiegel Online a logisztikai, közgazdasági és politikai nehézségeket is számba vette, amiket az euróövezetből való kilépés eredményezne. Már az első területen is érzékenyen érintené az állampolgárokat a felbomlás: "át kellene írni a vállalkozások könyvelését, újraszámolni a nyugdíjakat, az életbiztosításokat, a jelzálog- és hitelkártya-tartozásokat, átvezetni a munkaszerződéseket, az árlistákat, még a parkolóórákat is át kell állítani" – írja a befolyásos magazin internetes kiadása.
A Concorde vezető elemzője szerint, ha szétesne az eurózóna, hatalmas bizonytalanság támadna a szerződések – például az euróban jegyzett hitelek – körül az új nemzeti valuták azonnali leértékelődése miatt: az új nemzeti valutában sokkal többel tartoznának az adósok, mint korábban az euróhitel esetén, így megnőne a nemfizetések aránya. Ha viszont a régi valutában maradna az adósság, az akár csődbe is vihetné az adósokat.
Menekülne a tőke
A nemzeti valuták újbóli létrejötte idején a betétesek érdeke az lenne, hogy azokba az országokba menekítsék a pénzüket, amelyeknek várhatóan erős lesz az új valutájuk. Ez azzal fenyegetne, hogy megindul a tőkekimenekítés egy-egy ország bankrendszeréből, ami egyetlen éjszaka alatt simán bedönthetné az ország pénzügyi szektorát. Ennek megelőzésére valószínűleg devizakorlátozást és betétbefagyasztást vezetnének be, mint korábban a devizaválságok idején, és zárva tartanák a bankokat és a pénzpiacokat az átállás idejére.
A Spiegel Online szerint csak lassan lehetne elindulni abba az irányba, hogy az új pénz konvertibilis és szabadon forgalmazható legyen. Ennek alapján átmenetileg fel kellene függeszteni az európai belső piac négy alapelve közül az egyiket, a tőke szabad áramlását.
Csődhullámok, visszazuhanó fogyasztás, bezárkózás
Samu János szerint a reálgazdaságokban is óriási lenne a pusztítás: a nagy leértékelődést elszenvedő országokban jelentős csődhullámok indulnának, és komoly gazdasági visszaesések lennének. A megszűnő közös valuta nyomán hirtelen összeomlana a cégek közötti, bizalomra épülő együttműködés.
De a Spiegel szerint a vásárlóerő gyengülésével is biztosan számolni kell. Azok, akiknek életbiztosításuk vagy hasonló, nyugdíj-takarékossági számlájuk van, hátrányba kerülnek azokkal szemben, akik saját ingatlannal bírnak, mivel a vagyonuk értéke drasztikusan csökkenni fog.
Ami a gazdaságpolitikai-politikai szintet illeti: egy időre megszűnne az áruk, szolgáltatások és személyek szabad mozgására épülő kooperáció is az egyes országok között, és erre a szétesésre a korábbi tagországok nagy valószínűséggel ráerősítenének a gazdaságpolitikai irányváltásukkal is. Márpedig egy kilépő országnak szolidaritásra lenne szüksége – a növekvő bezárkózás és bizalmatlanság idején.
| Ezzel mentenék az eurót |
Szigorú költségvetési fegyelem és a gazdaságpolitikák széleskörű összehangolása a lényege Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök programjának, melynek segítségével a páros megóvná Európát és a világot a piacok rakoncátlankodásától. Bár több tervezetről is vita zajlik majd, az elemzők szerint a kérdés a francia-német megoldási javaslatnak megfelelően dőlhet el. A tervek szerint az övezeti országokban közös pénzügyi szabályozást fogadnának el a munkaerőpiac, a társasági adó, a pénzügyi tranzakciós adó, valamint a növekedés támogatása területén, melyek aztán belekerülnének az uniós szerződésekbe is.
A németeknek sikerült rábírnia a franciákat, hogy automatikus szankciókat vezessenek be azon övezeti tagokkal szemben,ahol az államháztartási hiánya meghaladja a GDP 3 százalékát. És az is nagy eredmény, hogy alkotmányba foglalnák az államadósság-plafont és hogy európai szinten elfogadott ajánlásokat vesznek majd figyelembe a költségvetési és gazdasági politikák alkalmazásakor. A megállapodásukról született levélben Sarkozy és Merkel aláhúzta, hogy már 2012-ben létrehoznák a közös valuta térségének állandó mentőmechanizmusát. amolyan Európai Valutaalapot. Abba csak az országok fizetnének be, a magánszektor kimaradna belőle. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
