„Az euróövezet és a közös pénz mint integrációs konstrukció megerősítése felé egy jelentős lépés történt, hiszen ez a megállapodás sokkal stabilabbá teszi az eurót: növeli a fiskális szigort, sokkal nagyobb tagállami fegyelmet írva elő, valamint megerősíti a szolidaritást” – értékelte az atv.hu-nak nyilatkozva az EU-csúcsot Balázs Péter egykori uniós biztos, a Bajnai-kormány volt külügyminisztere, a CEU professzora. Hozzátette: jó hír, hogy a német-francia tandem indítványozta a változtatásokat, ugyanis, ha a franciák nem lennének benne, az gyengítené az esélyeket, ha pedig a németek nem állnának mellette, az egyenesen lehetetlenné tenné a terv elfogadását.

Azzal kapcsolatban, hogy már önmagában a britek távolmaradásával meghiúsult az alapszerződés módosítása, és a kormányközi megállapodás eszközéhez kellett nyúlni, a professzor úgy fogalmazott, hogy ez a dolog „szépséghibája”, ugyanakkor az elképzelés mellé állt a teljes eurózóna. „Európa legjobb jogászai dolgoznak Brüsszelben és Luxemburgban, akik eddig is megtalálták a megfelelő jogi köntöst a politikai akarathoz, és az ehhez szükséges intézményi keretekhez” - fogalmazott.

A nemzeti költségvetések szigorúbb ellenőrzése, szabályozása egyúttal felveti a nemzeti szuverenitás csorbításának kérdését is. „Félrevezető úgy beszélni a szuverenitásunkról, mint egy hajadon szüzességéről, mintha most döntenénk arról, hogy odaadjuk-e vagy sem, hiszen azt már réges-régen odaadtuk. Az EU-csatlakozással számtalan kötelezettséget vállaltunk, millió területen már családi életet élünk. Most valóban be kellene adnunk még valamit a közösbe, de ez már a családon belül történik” – fogalmazott Balázs Péter, megjegyezve, hogy a fiskális szigorítás egyébként az eurózóna tagországait komolyabban érintené, mint mondjuk Magyarországot.

"Értelmetlen csapongás"

Hazánk különutassága a professzor szerint azért is furcsa, mert minden részt vevő ország magatartásának volt valamilyen magyarázata. „Egyetlen ország jött el úgy a csúcsról, hogy senki nem tudta, hogy valójában mit akar és miért, és ez Magyarország volt” – mondta.

AP

Az, hogy időközben Orbán Viktor is igyekszik puhítani az álláspontját, és arról beszél, hogy a magyar parlamentnek kell döntenie a kérdésben, Balázs Péter szerint nem mást jelez, mint hogy a kormányon belül meglehetős kommunikációs zavar van. „Most, az IMF-tárgyalások küszöbén nem erősíti a magyar pozíciót ez az értelmetlen csapongás” – jegyezte meg végül.

Nem érti a miniszterelnök lépéseit az atv.hu által megkérdezett Soós Károly Attila közgazdász sem. A volt pénzügyi államtitkár azt mondta, hogy lehet ugyan a nemzeti szuverenitást félteni, de ezekre a fiskális szigorításokra a tagállamok jó részének szüksége van – és közéjük tartozik Magyarország is. Példaként említette, hogy a strukturális hiány a tervek szerint nem lehetne magasabb a GDP 0,5 százalékánál – ez pedig a magyar konvergenciaprogramnak is része. Az adósságplafont pedig maga kormány írta bele az alkotmányba – igaz annak érvénybe lépését 2016-ig kitolják.

„Érthetetlen, hogy miért nem akarjuk a költségvetési szigort vállalni, miközben állítólag támadják a forintot” – utalt a szakember arra, hogy az elzárkózás tovább rontja Magyarország hírét. Szerinte a teljes elutasítástól való visszalépés jó irány, azonban ami megtörtént, azt már nem lehet visszacsinálni – és ez súlyos meggondolatlanság az újabb leminősítések árnyékában.

A szakértő úgy látja, az egyelőre még kérdéses, hogy az EU-csúcs mennyire tudja megnyugtatni a piacokat. Egyfelől sok még a bizonytalanság, másfelől kérdéses, hogy a meghozott intézkedések elegendőek lesznek-e a válságból való kilábaláshoz.