A brüsszeli magyar Állandó Képviselet kérésére kijavította az Európai Tanács a hivatalos közleményét az európai állam- és kormányfők csütörtök éjszakai tanácskozásának eredményéről – tudtuk meg a Külügyminisztérium sajtóosztályától.

Az eredeti szövegben az alábbi rész szerepelt a megállapodás végén: „Figyelembe véve, hogy az uniós tagállamok között nem áll fenn egyhangúság, az euróövezet állam-, illetve kormányfői úgy határoztak, hogy az intézkedéseket egy márciusban vagy egy azt megelőző időpontban aláírandó nemzetközi megállapodás révén fogadják el. A célkitűzés továbbra is az, hogy e rendelkezéseket a lehető leghamarabb beépítsék az Unió szerződéseibe. Bulgária, Dánia, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Románia állam-, illetve kormányfői jelezték, hogy szándékukban áll csatlakozni a folyamathoz. A Cseh Köztársaság és Svédország állam-, illetve kormányfői a döntés meghozatala előtt konzultációt folytatnak parlamentjükkel.”

Mint látható, a dokumentumban két ország nem szerepel a 27-ek közül: a megállapodást előkészítésében részt venni nem kívánó Nagy-Britannia, valamint Magyarország. Nicolas Sarkozy francia elnök a reggeli sajtótájékoztatóján úgy számolt be, hogy az "elfogadhatatlan feltételeket" támasztó Nagy-Britannia mellett egyelőre Magyarország, Csehország és Svédország marad ki az új dokumentum előkészítéséből – az utóbbi kettőnek a parlamenttel kell konzultálnia. Később Carl Bildt svéd külügyminiszter küldött ki egy tweetet, melyben Cameron és Orbán különös paktumáról beszélt.

A szuverenitás védelmében

Maga Orbán a hajnali fél hatkor véget ért csúcstalálkozó után először nem állt a sajtó elé, és nem kívánta megmagyarázni a magyar álláspontot. Stábján keresztül azt üzente, hogy a délben folytatódó csúcs előtt ér majd vissza. Csakhamar azonban megkezdődődött a magyar álláspont puhítása, illetve a hátraarc. Miután a magyar újságírók többsége elhagyta a helyszínt, Orbán megszólalt. Eszerint, mivel nemzeti szuverenitást érintő kérdésről van szó, ebben az ügyben először meg kell kérdeznie a parlamentet. Ezzel a magyar álláspont a cseh és a svéd válasznak felelt meg. Ez pedig azt jelentené, hogy az Európai Tanács fent idézett hivatalos közleménye és egyes politikusi nyilatkozatok valamennyi ország esetében helytállóak lettek volna, egyedül a magyar álláspontot interpretálták tévesen. Aminek azért kisebb a valószínűsége, mint annak, hogy a hajnalban zárult tanácskozás után módosult a magyar álláspont.

Arról, hogy mi késztette volna Orbánt órák alatt teljes fordulatra, eltérőek a vélemények.

A hvg.hu a miérteket firtató kérdésekre Brüsszelben többféle választ kapott. Egy diplomáciai forrás szerint Orbán a tárgyalások alatt nem is tudott folyamatosan érintkezni uniós tanácsadójával (itt Gottfried Péterről, Orbán uniós tanácsadójáról lehet szó), aki a találkozó után meggyőzhette főnökét, hogy rosszul döntött. Egy másik változat szerint Martonyi János külügyminiszter szólt oda Budapestről a reggeli órákban, ami elég volt a hátraarchoz. Egy európai bizottsági forrás szerint a gazdasági nyomás fegyelmező ereje lehetett döntő - különösen, hogy az IMF-en kívül az EU-hoz is fordultunk segítségért. Utóbbi, ha igaz lenne, különösen furcsa volna, hiszen ezt Orbán a tárgyalások előtt is jól tudta.

Brüsszeli diplomáciai forrásokra hivatkozva az Index is arra a következtetésre jutott, hogy biztosan nem történt hajnalban félreértés, hanem Orbánt időközben meggyőzték, hogy puhítson az álláspontján.

"Hihetetlen zűrzavar volt"

Röviddel 12 óra előtt a Brüsszelben tartózkodó Győri Enikő EU-s ügyekért felelős államtitkár tudósítónknak kijelentette, “hihetetlen zűrzavar volt hajnalban, és nem láttuk a szóban forgó papírt”. Hozzátette, a sajtó tévedett, amikor lehozta, hogy hazánk biztosan nem csatlakozik az alkuhoz. A hvg.hu azon kérdésére azonban, hogy akkor miért állította Sarkozy, Van Rompuy és a Tanács hivatalos közleménye is ennek az ellenkezőjét, nem tudott érdemi választ adni. Győri szerint ráadásul immár kilenc ország vinné nemzeti parlamentje elé a dokumentum elfogadásának kérdését.

Győri szavait erősítette meg Brüsszel. A 17-en kívüli országok álláspontja ugyanis menet közben valóban változott: péntek délután egy órakor már Bulgáriáról és Dániáról is úgy lehetett tudni, hogy parlamenti felhatalmazást kérnek a csatlakozásukhoz, majd csatlakozott hozzájuk Csehország is. Végül az Európai Tanács kiadott egy új közleményt, amely leszögezte: a bolgár, cseh, dán, lett, litván, lengyel, magyar, román és svéd kormányfők jelezték: készen állnak csatlakozni a folyamathoz azt követően, hogy - ahol ez szükséges - a kérdésben konzultáltak törvényhozásukkal. Eszerint az Egyesült Királyság lehet az egyetlen EU-tagállam, amely nem vesz részt az új szerződésben.

A magyar álláspont puhulása irányában hathatott, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együtt jövő héten Budapestre érkezik az Európai Bizottság tárgyalódelegációja az igényelt hitel ügyében. Márpedig az Olli Rehn gazdasági biztos vezette kabinetben forrásaink szerint eddig is kétkedve tekintettek az "unortodox magyar gazdaságpolitikára", és ennek köszönhetően amúgy sem a legkényelmesebb tárgyalási pozícióból indultunk volna.