Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Kihirdették, így január elsejétől hatályba lép az az áramtörvényt módosító jogszabályi csomag, ami miatt a szolgáltató azt a közintézményt se vághatja le a rendszeréről, ami jelentős számlatartozást halmozott föl. A féléves moratóriumot a távhő-, és gázszolgáltatók is kapták, minden költségével együtt.
A szerdai Magyar Közlönyben kihirdetett törvényben az áll, hogy az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi vagy közoktatási intézmény "kezdeményezheti a villamosenergia-kereskedõnél és az elosztónál a villamosenergia-ellátásból fizetési késedelem miatt történõ kikapcsolás alóli mentesség biztosítását."
Fél évet kell kibekkelni
A moratórium ideje alatt - ami a törvény szerint akár hat hónap is lehet, hiszen az adott év október 15. és az azt követõ év április 15. közötti idõszakra kérhető -, akkor sem kapcsolják ki az energiaellátást, ha addig már jelentős tartozást halmozott fel a fogyasztó a szolgáltatónál. A törvény szerint a kereskedőnek (és az elosztónak) annyi jut, hogy joga van a követelését "bírósági vagy egyéb törvényes úton" érvényesíteni. Vagyis, leegyszerűsítve: a szolglátató köteles tovább hitelezni a fogyasztó ellátását és fogyasztását, és legfeljebb abban bízhat, hogy ha az ügy bíróság elé kerül, ott belátható időn belül, számára kedvező döntés születik.
Ugyanakkor a jogszabályszövegben az is szerepel, hogy a moratórium miatt felmerülő költségeket az energiakereskedő nem háríthatja át közvetve vagy közvetlenül se az érintett adósra, se pedig más felhasználókra. "E költségek terhét – a közintézményi felhasználó számára teljesített, a közintézményi felhasználó által fizetendõ termékértékesítés, szolgáltatás díja és kamata kivételével – a villamosenergia-kereskedõ és az elosztó viseli."
A piac-, és szolgáltatóellenes rendelkezés elve ráadásul érvényesül a távhõszektorban is és a földgázszolgáltatói szektorban is. A Közlönyben a fenti törvényváltozási részhez csapott "Egyéb törvények módosítása" alapján ugyanis ez a törvényhozói döntés.
December 20: a viszonyulás napja
Bencsik János, november végén, a még fejlesztési miniszter Fellegi Tamásnak jelezte (majd a saját Facebook oldalán december 2-án be is jelentette), hogy az év végével befejezte az energiahatékonyságért államtitkárként vívott harcát. Az indoklásra valójában csak hetekkel később került sor, a december 31-ig még államtitkár Bencsik egészen pontosan december 20-án terítette ki a lapjait. Innen tudható, hogy hivatalosan a döntése hátterében nem a Lázár János frakcióvezetővel vívott újabb csatája áll, hanem a kormány rezsibefagyasztási irányát nem tudja támogatni.
Ám épp ezen a napon - amikor a legtöbb országos médium feldolgozta és közreadta az energetikai államtitkár döntésének szerintük logikus hátterét feldolgozó cikkét - , Bencsik sűrűn kommentelt is a közösségi oldalán. Egy helyen azt írta, hogy "Néha egy győztes csata után esik legjobban a csendes visszavonulás...", egy másik helyen pedig azt, hogy "A rezsibefagyasztásnál van társadalmi szempontból igazságosabb és ellátásbiztonsági szempontból is szerencsésebb megoldás..."
Ezt a fent hivatkozott, már kihirdetett energetikai törvénymódosítás tükrében nem nehéz úgy értelmezni, hogy Bencsik valójában a szolgáltatók lehetetlen helyzetbe hozása miatt (is) rúgta ki maga alól az államtitkári széket. Azt még ugyan lenyelte, hogy október végén a kormánytól arra kapott megbízást, hogy dolgozzon ki egy olyan konstrukciót, ami az állami fenntartású, egészségügyi és oktatási intézmények számára valamiféle biztonságot jelentene a gáz, áram és távhőszolgáltatókkal szemben, ha időlegesen számlatartozást halmoznának fel, de azt már nem, hogy ennek minden terhéz az állam csak a kereskedők és szolgáltatók nyakába akassza.
Jellemző, hogy Bencsiket emiatt még a saját Facebook-oldalán is megtámadták. Kommentelők kérdőre vonták a politikust, hogy miféle eredményekről beszél, amikor az egész helyzetet rendre az önkormányzatok és az állam okozza azzal, hogy nem biztosítja a közintézmények működéséhez szükséges pénzösszegeket. S hogy a kormány ahelyett, hogy pénzt utalna, törvényben kreál magának kibúvót.
Biankó-osztogatás is jöhet
A közüzemi szerződés felmondása alóli mentességről rendelkező passzusok közé ráadásul bekerült egy olyan is, ami éppen a három szolglátatipus közül a leginkább problémás, gázszolgáltatóra nézve potenciális veszélyt is jelent. A gáztörvény 132. paragrafusának 51- pontjába ugyanis az került, hogy a törvény alapján a kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg "a földgázellátásból történő kikapcsolás alkalmazása alóli mentesítésre jogosult közintézményi felhasználók körét,a mentesítés feltételeit, a moratórium részletes szabályait, valamint a moratóriummal érintett felek jogait és kötelezettségei.
Vagyis pusztán a kormánytól függ, hogy lehetőség nyílik-e a gyakorlatban arra is, hogy akár a notóriusan nem fizető, fizetni ne tudó közintézmények is minden további nélkül akkor is fogyaszthassanak, ha a moratórium ideje lejárt, és akkor is, ha láthatóan akkora adósságot halmoztak már föl, hogy egyébként esélyük sincs a számláik kifizetésére.
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Kedvező lehetőség a likviditás javítására feldolgozóipari vállalatok számára.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Orbán Viktor jóslataiban csalódtak Kárpátalján, miután az oroszok rakétázni kezdték a magyarlakta vidéket. Mit gyártottak a lerombolt üzemben? Hogyan élte túl a támadást az óvóhelyre rohanó munkás? Mekkora a pusztítás mértéke? Földes András riportja Munkácsról.
Ezúttal nem kellett fapadoson gubbasztania a miniszterelnöknek.
Egy száját kitátó, nemzeti színű oroszlán van a borítón.
A hánykolódó gép sötétbe borult fedélzetén sikoltoztak az utasok.
„Meglátom majd, hogy kinek a hibája” – mondta arról, hogy fog dönteni az ukrajnai háború ügyében.
A honvédelmi reform és haderőfejlesztés lényegében megfeledkezett a katonai felsőoktatásról.
A Barátság-olajvezetéket ért ukrán támadás adta az apropót.