Számos iparágban és a világgazdaság egészében is érezteti – átmenetinek remélt – hatását a japán természeti katasztrófa és nukleáris válság.
Ritkán használt fegyvert vetett be a nemzetközi valutapiacokon a hét vezető ipari ország. Az USA, Japán, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Kanada alkotta G7 jegybankjai legalább 25 milliárd dollárt vásároltak jenért, hogy megtörjék a japán valuta erejét. A jen árfolyama azután kezdett szárnyalni, hogy a földrengés, a szökőár, majd a Fukusima–1 atomerőmű üzemzavara (HVG, 2011. március 19.) miatti gazdasági pusztítást követő újjáépítési igény felélesztette a keresletet a valuta iránt. A G7 hasonló összehangolt intervenciójára legutóbb 2000-ben volt példa, amikor az előző évben bevezetett, majd a dollár ellenében látványosan gyengülő új közös európai pénz, az euró zuhanását igyekeztek megfékezni.
A beavatkozás előtt a dollárral szemben a második világháború óta legmagasabb szintre emelkedett jen korrekciója még a hét elején is tartott, és közgazdászok szerint ez segíthet abban, hogy a valuta ereje ne sújtsa a szigetország amúgy is számos bajjal küzdő gazdaságát. A hármas csapás becslések szerint 200–240 milliárd dolláros, a japán GDP 3–4 százalékának megfelelő közvetlen kárt okozhat. A japán gazdaságban sokkal fontosabb régiót pusztító 1995-ös kóbei földrengés feleekkora kárral járt. Közgazdászok valószínűsítik, hogy a tavaly még két évtizede a leggyorsabb ütemben, 3,9 százalékkal növekvő, de a március 11-ei kataklizma előtt a kifulladás jeleit mutató gazdaság a második negyedévben már zsugorodik, mert hiányzik majd a kényszerűen leálló gyárak teljesítménye. Utána viszont az újjáépítés – akárcsak másfél évtizede – felpörgetheti a konjunktúrát, és a GDP az idén még mindig 1 százalékkal, jövőre pedig 2,5 százalékkal gyarapodhat.
Bajai ellenére vannak tartalékok a szigetország gazdaságában, és segít a japánok legendás, most is megtapasztalt fegyelmezettsége és áldozatkészsége is. Aligha lesz gond az újjáépítés finanszírozása, amihez a katasztrófa előtt éppen a költségvetés kérdésében egymásnak feszülő kormány és ellenzék együttműködve teremtheti elő a forrásokat. A pénz zöme államkötvény-kibocsátásból származhat, és a rendkívüli helyzetre tekintettel ezt senki sem kifogásolja, noha a költségvetési hiány már így is a GDP 10 százalékához közelít. A japán bruttó államadósság a fejlett ipari államok körében a legmagasabb, a GDP valamivel több mint 200 százaléka, ám ez még növelhető. Az adósság 95 százaléka ugyanis egyedülálló módon hazai hitelezők kezében van, és közöttük éppúgy megtalálhatók állami intézmények – például a nyugdíjalap –, mint a türelmes befektetőnek számító japán háztartások. Utóbbiak 17,3 ezermilliárd dollárra becsült megtakarításuk 60 százalékát tartják államkötvényben, és a biztos hozam mellett hazafias érzésből is vásárolhatnak újabb papírokat.
A világgazdaság is megúszhatja a japán megrázkódtatást, és a globális növekedés 4 százalék fölött maradhat. Ez azonban a makroszintű helyzet, a globalizáció miatt egyes szektorokban zavar támadhat. A japán energiaigény 30 százalékát fedezte az ország 56 atomreaktora, amelyek közül az elővigyázatosságból leállítottakkal együtt 11-et vont ki a hálózatból a katasztrófa. Ezért több régióban – például Tokióban és környékén – ütemezett kimaradások vannak az áramellátásban. Már ez több iparvállalatot termelése visszafogására, sőt egyes üzemei leállítására kényszerített, a helyzetet azonban súlyosbítja az infrastruktúrát ért kár, ami a logisztikai kapcsolatok megbontása révén a különböző helyszínekre telepített gyártási folyamatban okoz fennakadásokat. A japán autógyárak több üzemüket is ideiglenesen bezárták, mert beszállítóik nem tudnak eleget tenni a megrendeléseknek. Mivel pedig a hatékonyság legfontosabb eleme eddig az volt, hogy a költséges készletezés elkerülésére az alkatrészek és részegységek menetrendszerűen érkeztek, a kiesés egész gyártósorokat bénít meg. A világ legnagyobb autógyártójának, a Toyotának például napi 73 millió dolláros kiesést okoz a szigetországi leállás, a Hondának, a Nissannak és a Suzukinak pedig legalább 25-25 milliósat.
A szigetországi nehézségek a globalizáció csatornáin keresztül a világ más tájain is éreztetik hatásukat. Az amerikai General Motors autógyár a múlt héten a Japánban készülő alkatrészek hiánya miatt már leállította platós kisteherautókat összeszerelő louisianai üzemét, és az ellátási problémák – egy-két hónapon belül – begyűrűzhetnek az esztergomi Suzukihoz is (lásd Enyhe japán mínuszok című cikkünket). A legnagyobb gondok az elektronikai iparban lehetnek, Japán ugyanis nemcsak végtermékgyártó, hanem jelentős beszállító. A szigetország tavaly 100 milliárd dollár értékben exportált elektronikai alkatrészeket és részegységeket, a főleg mobileszközökben és digitális fényképezőgépekben használt flash memóriáknak például a 35 százaléka, a félvezetőknek pedig az ötöde származik tőle. A gyártáskiesés okozta problémákat fokozhatja, hogy ami elkészül, az is nehezebben kelhet útra, mert a földrengés, a szökőár vagy az áramkimaradás által érintett kikötőkben is fennakadások vannak.
A legnagyobb csapást a katasztrófa a világ atomenergia-iparára mérte, amely az ezredforduló óta éppenséggel a reneszánszát élte, a 441 működő reaktor mellé 477-et terveznek, illetve építenek. Az 1979-es amerikai, Three Mile Island-i baleset és az 1986-os csernobili robbanás emlékét elhalványította, hogy a hasadóanyagok felhasználása egyszerre volt képes kielégíteni a világ egyre fokozódó energiaéhségét, valamint csökkenteni a függést a fosszilis fűtőanyagoktól, és ezzel mérsékelni a klímaváltozást. A világszerte épülő hatvan reaktor felét magáénak tudó Kína bejelentette a biztonsági előírások felülvizsgálatát, és addig is felfüggesztette új tervek elfogadását. Németország hét reaktorának leállításáról és energiapolitikája átgondolásáról döntött, az utóbbit teszi az USA, Nagy-Britannia, Svájc és Spanyolország is.
A pánik múltával sok választás nem lesz, mert elemzők szerint a megújulóenergiaforrások nem nyújtanak ugyanolyan megbízható szén-dioxid-mentes áramtermelést, mint a reaktorok. A földgáz elvileg alternatíva lehet, ám ahhoz az amerikai készleteket alaposan megnövelő palagáz kitermelési technológiáját világszerte eredményesen kell alkalmazni. Várható viszont, hogy tovább szigorodnak az atomerőművek biztonsági előírásai, pedig egy kilowattnyi reaktorkapacitás megépítésének költsége már most is meghaladja a 4 ezer dollárt, ami a széntüzelésűnek a duplája, a gáztüzelésűnek pedig a négyszerese.
NAGY GÁBOR
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, a hatóságok viszont hat év alatt nem jutottak el még a gyanúsításig sem.
Új helyzet van.
Az iráni válaszcsapások 18 embert öltek meg Izrael területén.
A Mercedes E-osztály és az A6-os Audi eladásai meg sem közelítik az 5-ös sorozatú BMW-jét.
A minisztérium szerint nincs „klímakrízis”.
Ez jutott eszébe.
Az SUV-k ma már annyira sokfélék, hogy az ellenük vagy mellettük szóló előítéletek aligha általános érvényűek. Adhatók viszont praktikus vásárlási tanácsok.
