Az ókori perzsa birodalmat idéző Xerxes és Darius Palace nevet adták annak a budapesti társasháznak, amely a korábban inkább ipari ingatlanokban bővelkedő, XIII. kerületi Reitter Ferenc utcában épül, vagy inkább épülget. A kivitelezés lassítása a pangó lakáspiacon nem egyedülálló jelenség, és még az sem feltétlenül szúr szemet, hogy a honlap megfogalmazása szerint „szupi” lakásokat olyan árakon kínálják, amelyek legutóbb a kilencvenes évek végén voltak jellemzőek.
Az épülő Xerxes és Darius Palace
Horváth Szabolcs
Az akciókban bővelkedő internetes árlistán bruttó 232 ezer forinttól indul a kulcsrakész lakások négyzetméterára, és bár van a kínálatban a környéken jellemzőbbnek mondható 300 ezer forintos tarifa is, a beígért extrák még abba is nehezen férnek bele. Legalábbis nagy képzelőerő szükségeltetik annak megértéséhez, hogyan lehet ilyen áron otthonokat kínálni egy olyan házban, amelybe „a külsőleg modern főbejáraton belépve márvánnyal borított perzsa hallban találja magát az ember. Xerxes és Darius palotájának oszlopfői egy elegáns pulthoz vezetnek, ahol 24 órás portaszolgálat segíti a lakók kényelmét”, amit a projekt leírása szerint takarítószemélyzet, szobapincér, valamint szauna és szolárium is szolgál. Az ígéret csábító, ám ma még csak a téglafalak állnak.
A takarékos gazdálkodás titkait a beruházó Niagara Resort Ingatlan Kft. ügyvezetője, Adorján István abban látja, hogy „dolgozni kell”. A HVG részletes kérdéseitől elzárkózó cégvezető ehhez szóban mindössze annyit fűzött hozzá, hogy minden a beszerzésen múlik, sokszor napokig talpalni kell, amíg a legjobb árú anyagokat megtalálják. Írásbeli válaszában Adorján úgy vélte, „az XD Palace építése némi csúszással, de kielégítően halad, értékesítése megfelel a cég elvárásainak. Befejezése várhatóan a IV. negyedévben történik meg.” Azt azonban nem kívánta kommentálni, hogy a tulajdonosi körhöz tartozó, csaknem tucatnyi cégből az elmúlt években miért vált hét is fizetésképtelenné, és miért került felszámolási eljárás alá.
A jellemző történet az volt, hogy a bíróság által elrendelt adóvégrehajtások után a többnyire Budapesten bejegyzett társaságok áttették székhelyüket Debrecenbe. Majd a vállalkozások ellen felszámolási eljárás indult, ami – a magyarországi gyakorlatnak megfelelően két-három év elteltével – törléssel zárult. Így történt ez a Rainbow Magyarország Ingatlanforgalmazó Kft.-vel, amelynek eredeti tulajdonosa Nagy Ferenc és édesanyja, György Matild volt; a Niagarát részben tulajdonló Tower Star Ingatlanfejlesztő Zrt.-nek is Nagy Ferenc a vezérigazgatója, a Tower Star részvényeinek pedig György Matild a kizárólagos birtokosa. Hasonló sorsra jutott a 2008 júliusáig ugyancsak a Tower Star tulajdonában lévő Azúr Ház Kft., amelynek 2008-ban még 167 millió forintos forgalma volt, 2009 júliusában viszont megkezdték a felszámolását. Ha történtek is a felszámolás előtt tulajdonosváltások, az új tagok sem lehettek túlságosan távoli ismerősök, hiszen a Rainbow-tulajdonos Nagyné Erdei Máriának, illetve az Azúr tulajdonostársának, Képe Józsefnének a neve egyaránt megtalálható annak a háznak a kapucsengőjén, ahol most a Niagara irodája van, és amely épületet ugyanez a vállalkozói kör húzott fel a XIII. kerületben
.A kirajzolódó tulajdonosi kör tagjainak többsége az elmúlt években főleg ezekben a cégekben volt érdekelt, ezt támasztja alá a céginformációs adatbázist működtető Opten Kft. online kapcsolati hálója. Ez alól kivételt jelent a Niagara egyik résztulajdonosa, Papp Angéla, akinek a kétezres évek első felében érdekeltségei voltak Baumag-cégekben. A Baumag Szövetkezet alapítója, Balázs László ellen jelenleg is bírósági eljárás folyik tőkebefektetési csalás vádjával. A piramisjáték-szerűen működő rendszer 2003-ra omlott össze, és a cégcsoport 13 ezer kisbefektetőnek maradt adósa együttesen 40 milliárd forinttal. Papp Angéla 2000. december 11-e és 2001. január 2-a között volt százszázalékos tulajdonosa az előtte és utána is a Baumaghoz tartozó Kamaraerdei Tüzép Újpest Kft.-nek, 2004. április 1-jétől 2005. december 1-jéig pedig az ugyancsak Baumag-érdekeltségbe tartozó BHC Ingatlanfejlesztő és Építőipari Fővállalkozó Rt.-nek volt felügyelőbizottsági tagja.
Ami pedig az építőipari cégcsoportot illeti, a Niagara ügyvezetője, Adorján István maga is tulajdonos vagy ügyvezető volt például a Viento Kft.-ben, a Star Tower Ingatlanforgalmazó Kft.-ben vagy a Tower-Hungary Kft.-ben; mindhárom társaság tevékenysége, némi adósságot hátrahagyva, felszámolással ért véget. Adorján a befektetők korábbi projektjeiről mindössze annyit közölt, hogy azok „mindannyiszor hibátlanul, az ígéreteknek és a vevői elvárásoknak megfelelően elkészültek, a mai napig működnek”. Ezt egyébként az Azúr, a Rainbow, a Star Tower és a Tower-Hungary felszámolóbiztosa, Török László is megerősítette a HVG érdeklődésére az adott négy cég kapcsán. Mint mondta, a cégek éves árbevételéhez képest a kötelezettségeik nem voltak feltűnően magasak, hitelezőik között sem alvállalkozók, sem magánszemélyek nem találhatók – a társaságok általában az államkasszának tartoztak.
Az ily módon bent ragadt közpénzek pontos összegét jogszabályi előírásokra hivatkozva az adóhivatal sem árulta el a HVG-nek. Ám ha egy-egy projektcégre „csak” néhány tízmillió forint jutott, már az is versenyelőnyt jelentett a közterheket rendben fizető vállalkozásokkal szemben, illetve fedezetet nyújthatott az akciókra, engedményekre. E módszer alkalmazásának a jelek szerint semmi sem szab határt, hiszen a korábban bedőlt cégek után most egy újabb építkezik, a Niagara, holott ellene – a feketelista.hu adatbázisa szerint – 2009-ben volt már egy adó-végrehajtási eljárás. Anélkül, hogy e cégcsoport egyes eseteiből bárki általános következtetéseket vonna le, feltűnő, hogy az építőipar évek óta tartó zuhanórepülése ellenére alig lankadt a cégalapítási láz, a felszámolási eljárások száma pedig folyamatosan növekszik (lásd táblázatunkat).
„A hatóságok a beruházó cégek anyagi helyzetét nem vizsgálják, csak azt, hogy a társaság létezik-e” – nyilatkozta a Reitter Ferenc utcai építkezést engedélyező XIII. kerületi Polgármesteri Hivatal építési osztályvezetője. Csonka Tamás amúgy egyetértene vele, ha a magánszférára is kiterjeszthető lenne a két éve bevezetett építtetői fedezetkezelői rendszer, amely egyelőre csak a közbeszerzés hatálya alá eső, 90 millió forintnál drágább beruházások esetén írja elő a pénzügyi biztosítékok ellenőrzését és kezelését, amit az állami megrendelői körben a Magyar Államkincstár lát el.
Az adósságokat hátrahagyó vállalkozókat végső soron a cégbíróság sem szűri ki. Bár cégbejegyzéskor kizáró ok, ha az ügyvezetői tisztséget olyasvalaki tölti be, akinek jogerős bírósági ítélet mondja ki a személyes felelősségét abban, hogy az irányítása alatt lévő társaság kifizethetetlen adósságot halmozott fel, a gazdasági társaságokról szóló törvény szinte automatikusan nyitja a kiskaput a hosszú procedúrával – véli Ladányi Tamás ügyvéd. Hiszen a többéves felszámolási eljárás során ki nem elégített hitelezőnek pert kell indítania, ha azt megnyerte, annak alapján végrehajtási eljárás kezdődik a cégvezető ellen; ha azt is eredménytelennek nyilvánítja a bíróság, akkor kezdődik az az öt év, amelyben az érintett nem lehet újabb cégben ügyvezető.
Az utóbbi időben az is egyre gyakrabban fordul elő, hogy a vállalkozó által felvett hitel banki zálogjogának kiváltása végül a lakókra hárul. Ladányi szerint a lakásvásárlóknak csak az jelenthet biztonságot, ha olyan megállapodást kötnek a beruházókkal, amely nemteljesítés esetén is kézzelfogható és érvényesíthető garanciákat – például pénzletétet, bankgaranciát vagy tényleges készfizető kezességet – jelent a számukra.
SZABÓ YVETTE
