Lakossági megtakarítások: bankbetéteit duzzasztja a lakosság

Nagy jelentőséget tulajdonítanak a politikusok általában annak, mekkora a jegybanki alapkamat. A Fidesz például kormányra kerülése előtt folyamatosan azt követelte a Magyar Nemzeti Banktól, hogy irányadó rátája csökkentésével járuljon hozzá a gazdasági növekedés beindításához. Pedig az, hogy az MNB enyhít a monetáris szigorán, korántsem garancia arra, hogy a kereskedelmi bankok is lazítanak majd a gyeplőn. Utóbbiak ugyanis elsősorban annak alapján állapítják meg forintkamataikat, hogy mennyit fizetnek azokért a forrásokért, amelyeket majd a hiteligénylőknek továbbítanak. Minél magasabb a forint aránya a forrásokon belül, annál erősebben hatnak a jegybanki kamatlépések a kereskedelmi banki hitelek kondícióira. E hatás épp azért gyenge már évek óta, mert a lanyha lakossági megtakarítási kedv miatt szűkössé váltak a pénzintézetek forintforrásai, így a hitelezéshez szükséges pénz felét devizából kellett előteremteniük a bankoknak.

Végel Dániel

 Más a helyzet a lakossági forintbetéteknél, ahol a pénzintézetek szinte azonnal reagálnak az MNB kamatdöntéseire. Monetáris enyhítés, azaz jegybanki kamatcsökkentés esetén azért, mert így csökkenthetik a náluk elhelyezett betétek után fizetett kamatokat, szigorításnál pedig azért, hogy magukhoz csalogassák a forintforrásokat. A lakosság az utóbbi években rendre akkor növelte forintbetétjeit és -állampapírjait, amikor az MNB kamatot növelt. Ilyenkor a magánszemélyek részben a készpénzállományukat csapolták meg, részben az addig a pénzpiaci alapokban – melyek összegyűjtött tőkéjüket a legbiztonságosabbnak tartott állampapírok mellett ugyancsak bankbetétekben fialtatják – lévő megtakarításaikhoz nyúltak hozzá.

A jegybank tavaly november és idén január közötti három kamatemelése – melyek során az irányadó ráta összességében 0,75 százalékponttal, 6 százalékra nőtt – magyarázhatja az idei pénzmozgásokat is. Miközben a háztartások készpénzállománya 84,4 milliárd forinttal csökkent, egyszersmind 34,2 milliárd forint hagyta el a pénzpiaci alapokat 2011 első negyedévében, a forintbetétek közel 49 milliárd forinttal gyarapodtak, és 63 milliárdos summa vándorolt a hazai állampapírokba – derült ki az MNB összesítéséből. 

 Majd amikor a lakosság – elsősorban a gazdaságkutatói és elemzői prognózisokból – úgy érzékelte, hogy 6 százaléknál megállhat a monetáris szigorítás, megtakarításait ismét elkezdte átszivárogtatni a pénzpiaci alapokba. Áprilisban például 7 milliárd forinttal híztak a pénzpiaci alapok, hogy aztán májusban távozzon onnan közel 13 milliárd. Ezen alapok május végi, 1359 milliárd forintos összvagyona még így is messze a legmagasabb volt a 3855 milliárd forintot kitevő összes alapfajtáéból. Még a pénzpiaci alapoknál is több egyébként a forintbankbetétek 7702 milliárdos állománya (lásd grafikonunkat).

A magánszemélyek döntő többsége annak ellenére tartja a bankbetétek alternatívájának a befektetési alapokat, hogy e két megtakarítási forma összehasonlítása olyan, mint az almáé a körtével. Míg ugyanis a bankbetétek kamata a következő időszakra szól, addig a befektetési alapok hozama a múltra. Amikor a bankbetétek magasabb kamatot kínálnak, mint amekkora hozamot a pénzpiaci alapoknál lehetett elérni, akkor a tőke a betétekbe folyik, és fordítva – következtettek a Portfolio.hu elemzői a hozamok különbségéből és a pénzpiaci alapok tőkeáramlásából.

 Az MNB-nél a háztartási bankbetétek növekedésére számítanak az év hátralévő részében, arra alapozva, hogy a bankok az idén növelni szeretnék forintbetéteik állományát, csökkentve a külföldi forrásokra való ráutaltságukat. A magasabb keresetűeknek kedvező szja-változások és az MNB első negyedévi kimutatásában 210 milliárd forinttal szerepeltetett magán-nyugdíjpénztári reálhozamok – az állam által augusztusra ígért – kifizetésének hatására növekvő lakossági megtakarítások nagy része ezek szerint a bankbetétekben csapódhat majd le. Ám egyes nagybanki vezetők szerint a lakossági megtakarítások szintje még így sem lehet olyan mértékű, hogy a pénzintézetek még egy jó ideig ne szorulnának rá a drága külső forrásokra.

De ha meg is lódulnának a megtakarítások, korántsem biztos, hogy a friss pénzek elsősorban a forintbankbetétekbe vándorolnak. Azok vonzereje ugyanis a Reuters brit hírügynökség által megkérdezett 27 bel- és külföldi gazdaságkutató és elemző döntő többségének májusi megítélése szerint az év végéig már nem nő tovább. (A válaszolók közül mindössze hárman számítottak az irányadó ráta további emelésére ez év végéig, öten csökkentést tartottak elképzelhetőnek.) Az is figyelmeztető, hogy a háztartások forintbetéteinél is közel 9 milliárd forinttal nagyobb mértékben nőttek a devizabetéteik az első negyedévben.

Emiatt viszont nem lehet sejteni, hogy a forintbankbetétek mennyit profitálhatnának abból, ha a tőzsdei részvények a májusban megtört, helyenként már amúgy is megalapozatlannak tűnő szárnyalásuk után – az elsősorban az eurózónában felerősödött adósságproblémák miatt – egy ideig nem térnének magukhoz. Csak az látszik biztosnak, hogy a lakosságot a jegybanki alapkamat változása mellett – ha kisebb mértékben is – a tőkepiaci klíma is befolyásolja megtakarításai átcsoportosításában. A részvénypiacok márciusi gyengélkedésekor például több mint 47 milliárd forint távozott a hazai befektetési alapokból, jobbára devizabankbetétekbe. Az áprilisban kitavaszodó börzei hangulatban viszont 5,5 milliárd forint érkezett az alapokba, hogy aztán a májusi lejtmenet hatására ismét távozzon onnan 26 milliárd – hogy hova, arra csak az MNB augusztusban megjelenő második negyedévi összesítése ad majd választ.

CSABAI KÁROLY