Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Annak ellenére, hogy az amerikai Moody's Investors Service befektetés- és hitelminősítő egy héttel korábban a befektetésre nem ajánlott, azaz bóvli kategóriába sorolta Magyarországot (HVG, 2011. december 3.), az Államadósság-kezelő Központ Zrt. (ÁKK) által felkínált összes állampapír elkelt. Sőt a három év múlva lejáró kötvények iránt akkora volt az érdeklődés múlt csütörtökön, hogy azokból az ÁKK a tervezettnél 3 milliárd forinttal többet, 18 milliárdot értékesített. A hároméves papírok közel négyszeres, az öt- és tízéves sorozatok több mint kétszeres túljegyzése még akkor is figyelemre méltó, ha a meghirdetett mennyiségek nem voltak nagyok. Összesen 38 milliárd forinttal nőtt az államadósság finanszírozására fordítható pénz, amelyet ráadásul az ÁKK-nak alacsonyabb hozammal kell visszafizetnie, mint amekkora a hasonló futamidejű állampapírok másodpiaci referenciahozama volt az aukció előtt.
Köztéri állampapírreklám. Huszárosan
Marton Szilvia
Hurráoptimizmusra azonban nincs ok. Az állampapírok 8,44–8,78 százalék közötti aukciós átlaghozamai még így is 100–160 bázisponttal magasabbak voltak az egy hónappal korábbiaknál. Vagyis a befektetők ennyivel többet kértek a magyar adósságlevelek megvásárlásáért. Akár jó hírnek is nevezhető, hogy a bóvliba sorolás hatására „csak” ennyivel lett magasabb a hozam. Ám ebben az is közrejátszott, hogy a Moody's, valamint a másik két, a befektetők és hitelezők által követett minősítő – a Standard & Poor's (S&P) és a brit Fitch Ratings – már korábban negatív kilátást biggyesztett a bóvlinál csak eggyel magasabb magyar adósságosztályzat mellé. Emiatt a befektetők – a szakmai zsargon szerint – beárazták a leminősítést.
Nem gátolta a hozamcsökkenést a Magyar Nemzeti Banknak az ÁKK-aukciót két nappal megelőző kamatemelése, mivel az irányadó ráta fél százalékponttal, 6,5 százalékra emelése inkább követte a piaci folyamatokat, mintsem irányt mutatott volna. Az elemzők szerint még e szigorítás után is legalább fél százalékponttal alacsonyabb az alapkamat az indokoltnál. Kérdés, e lemaradást bepótolja-e a monetáris tanács a következő, december 20-ai kamatmeghatározó ülésén.
A nemzetközi befektetői hangulat javulása is megtámogatta a magyar államkötvények iránti keresletet – jegyezte meg Karsai Péter, a Commerzbank elemzője. A fokozódó globális kockázatvállalási hajlandóságnak fontos része volt abban is, hogy a forint euróval szembeni árfolyama a Moody's-leminősítés utáni 317,90-es történelmi mélyponttal szemben e hét elején áttörte a 300-as lélektani határt. Ugyanezen idő alatt a magyar államcsőd bekövetkeztének valószínűségét jelző úgynevezett CDS-felár a rekordot jelentő 644-es értékről 543-ra esett, miközben a magyar részvények szárnyaltak, az OTP Bank papírjai például 20 százalékkal kerültek feljebb.
A viszonylag gyenge forint- és részvényárfolyam-szintek azonban jelzik az IMF-fel és az Európai Bizottsággal az új hitelmegállapodásról folytatandó tárgyalások várható nehézségeit, valamint az eurózóna adósságválságában rejlő kockázatokat – figyelmeztetett Barta György, a CIB Bank elemzője. Orbán Viktor – ahogy a Magyar Rádió múlt péntek reggeli műsorában fogalmazott – napokon belül újabb, Magyarország elleni spekulációs „támadástól” tart. A kormányfői virágnyelv azt jelentheti, hogy a másik két hitelminősítő egyike követi a Moody's példáját, bóvli kategóriába sorolva a magyar adósságosztályzatot. Pénzügyi berkekben azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy Orbánékat a Fitch értesítette, mire készül, az S&P ugyanis a Moody's-leminősítés estéjén azt közölte, megvárja az IMF–EU-tárgyalások végét. E hozzáállás azért lényeges, mert az S&P értékítéletének a súlya a legnagyobb az országminősítéseknél.
Az S&P halogatása sem valószínű, hogy gátja lesz a tőkekivonásnak. A nagy külföldi befektetési alapok szabályzata kimondja, hogy ha a három nagy minősítő közül kettő bóvli kategóriába tesz egy befektetési eszközt, azt kötelesek eladni. E kitárazás a magyar részvények árfolyamának csökkenésével járna, és azzal, hogy az állampapírok eladhatatlansága miatt nem maradna más hátra, mint az IMF és az EU kölcsönéből visszafizetni a jövőre lejáró összesen 4,7 milliárd eurós külföldi tartozást, valamint 2500 milliárd forint értékű államkötvényt és diszkontkincstárjegyet. IMF- és EU-hitel nélkül csak az MNB devizatartaléka maradna, annak apasztása viszont az ország amúgy is jelentős sérülékenységét fokozná.
Pedig a külföldiek már az utóbbi hónapokban is körülbelül ezermilliárd forint értékű magyar pénzügyi eszköztől szabadultak meg. Állampapírból például december elején 260 milliárd forinttal kevesebbet birtokoltak, mint a szeptember közepi 4015 milliárdos állománycsúcs idején (lásd grafikonunkat). A HVG forrásai szerint a kormány most a magyarországi bankokat próbálja rávenni állampapír-vásárlásaik növelésére, ami tárgyalásos alapon csak akkor sikerülhet, ha cserébe teljesíti azok kérését, például magáévá teszi a végtörlesztéssel kapcsolatos javaslataikat (HVG, 2011. december 3.). Sikeres IMF-megállapodás és a jegybanki kamatemelés mellett a következő hetekben stabilizálódhat a forint, a magasabb kamatok ismét vonzóvá tehetik a magyar eszközöket, és újra megindulhat a tőkebeáramlás – bizakodott Barcza György, a K&H vezető elemzője, aki egyike az Orbán által rendre meghallgatott 11 közgazdásznak.
CSABAI KÁROLY
