szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A görög kormánnyal folyó tárgyalások egyedüli célja az időhúzás: Athén sorsa megpecsételődött, miközben eurómilliárdok folytak el a semmibe - állapította meg a Die Welt.

Hónapok óta folynak a tárgyalások Görögország jövőjéről - ám hogy mit is akarnak voltaképpen a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió és az Európai Központi Bank (EKB) illetékesei, az máig az ő titkuk maradt. Így azután Görögország egyre csak senyved. Úgy tűnik, senki sem képes talpra állítani - annál többen vannak viszont azok, akik hozzájárulnak a kivéreztetéséhez. Elsősorban maguk a görögök: a tehetősek állítólag 200 milliárd eurót síboltak külföldre az utóbb hónapokban.

Ennek híre ment, így azután a pánik átterjedt a kispénzű rétegekre is. A drachma visszatérésétől és a megtakarítások zárolásától érzett félelem hatására a kisbetétesek is kivették pénzüket a bankokból, és az otthoni ágyneműtartóba dugták. A görögök elveszítették a bizalmat önmagukban - hát akkor miként bízhatnának meg az IMF-ben, az EKB-ban vagy Angela Merkel német kancellárban?

A keserű pénzügyi-gazdasági recepteket előíró trojka (IMF, EU, EKB) a rettegés szinonimájává vált a görögök szemében. A szakszervezetek állítása szerint az egyik legkeserűbb pirula: a bérek 25 százalékos csökkentésének követelése. Görögországban a minimális órabér 4,28 euró. Ez meghaladja a spanyol (3,89), a máltai (3,84) és a portugál (2,92) minimálbért - derül ki a német Hans Böckler Alapítvány tanulmányából -, és jóval magasabb, mint a kelet-európai országok mutatója. A lengyelek például 1,85, a magyarok 1,61, a bolgárok pedig mindössze 0,71 eurónak megfelelő minimálbérre jogosultak munkaóránként.

A görög munkavállalók jelentős része már ma is a létminimum határán él. A bérek további lefaragása végzetes következményekkel járna mind társadalmi, mind nemzetgazdasági vonatkozásban. A versenyszférában dolgozó görögök bő 40 százaléka ugyanis minimálbért kap. A tervezett intézkedések nyomán tovább apadna amúgy is sovány jövedelmük, amelyből az eddiginél is kevesebb árut, szolgáltatást tudnának vásárolni. Ez viszont tovább apasztaná a fogyasztói keresletet, végső soron pedig az állam bevételeinek zsugorodásához vezetne.

Az emberek csökkenő jövedelmével szemben az átlagosnál magasabb élelmiszerárak állnak. A Die Welt szerint ezek átlagosan 30 százalékkal haladják meg a németországiakat.

Az állam kétségbeesetten igyekszik növelni a bevételeit. A lépések közé tartozik a fűtőolajra kivetett "fogyasztási különadó"; ennek következtében 40 százalékkal emelkedett a magánháztartások által vásárol olaj ára. "Különadó" sújtja az ingatlanokat, még a legkisebb kulipintyót is. Tulajdonosaiknak négyzetméterenként legalább 50 eurócentet kell befizetniük - drága negyedekben az adó mértéke elérheti a négyzetméterenkénti tíz eurót. Hírek szerint az ingatlanadót hamarosan 20 euró/négyzetméterre emeli a kormány.

Mindez azt jelenti, hogy a trojka tervei kiszívják a dolgozó lakosság - és ezáltal a vállalatok és vállalkozások - maradék gazdasági erejét. Görögországon eret vágnak - gyógyulásnak viszont nyoma sincs. Ellenkezőleg: mennél több idő telik el, annál inkább erősödik az a benyomás, hogy az ország menthetetlen. Erre utaltak Neelie Kroes EU-biztos legutóbbi szavai is, miszerint több mint valószínű Görögország kiválása az euróövezetből.

Ha viszont már ma világos, hogy Athén menthetetlen, és az a sok milliárd euró, amelyet a pénzpiacok Görögország címén lenyeltek, az utolsó centig "füstbe ment", akkor miért folynak tovább a tárgyalások? Miért tesznek úgy az érintettek, mintha még mindig a megoldást keresnék?

Frank Bethmann, a ZDF televízió tőzsdei szakértője egyszerű választ adott kedden a fenti kérdésre: az athéni színjáték egyetlen célja az időhúzás. A nemzetközi tőzsdéket nem rendítené meg Görögország államcsődje. A bankoknak és olyan országoknak viszont, mint Portugália vagy Olaszország egyfajta tűzfalra van szükségük, hogy kivédjék a görög összeomlás következményeit. Ennek a felépítéséhez pedig időre van szükség. Első lépés gyanánt márciusban várható az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) 700 milliárd euróra való növelése. Az athéni tárgyalások kimenetelétől függetlenül Görögország hitelezői március 20-án megkapják az újabb milliárdokat - jósolta Bethmann.

Egy másik fontos dátum lesz április 22., a franciaországi elnökválasztás első fordulója. A hivatalban lévő államfő, Nicolas Sarkozy mindenképpen el akarja kerülni, hogy e sorsdöntő napra árnyékot vessen egy görög államcsőd. Ám a választás után Athén csődöt fog jelenteni - vélekedett a ZDF tőzsdei szakértője.

Bethmann szerint ahhoz, hogy Görögország államadóssága ne növekedjen tovább, tehát a jelenlegi szinten maradjon, a görög gazdaságnak évi 10 százalékos növekedést kellene produkálnia, méghozzá évről-évre.  Ebben viszont senki nem hisz. "Görögország valóban egy feneketlen hordó. Ennek az őrületnek csak akkor lesz vége, ha Görögország kilép a valutaunióból" - hangoztatta Bethmann.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A Moderna vakcináját kapják az idősotthonok lakói a hétvégén

A Moderna vakcináját kapják az idősotthonok lakói a hétvégén

Biturbó V8 helyett hibrid 4 hengeres hajtást kaphat az új Mercedes-AMG C 63 S

Biturbó V8 helyett hibrid 4 hengeres hajtást kaphat az új Mercedes-AMG C 63 S

Oldalára fordították a parkoló autót, hogy kilopják a katalizátorát

Oldalára fordították a parkoló autót, hogy kilopják a katalizátorát