Orbán gonosz sci-fi-hősként áll az Európai Bíróság elé
Orbán Viktor, a magyar politika és a válságadók az idei fő témája az Európai Bizottság és az Európai Bíróság által támogatott legrangosabb európai jogi versenynek. A kitalált jogesetben kormányfőnk a Dűne gonosz klánjának populista, karizmatikus sarja, aki különadókkal bünteti meg a külföldi vállalatokat, amiért hatalmas nyereségre tettek szert az adófizetők és a fogyasztók számlájára.
Az Európa-jogi perbeszédversenyt (European Law Moot Court Competition, ELMC) minden évben megrendezik európai egyetemisták számára. A verseny az Európai Bíróság előtti előzetes döntéshozatali eljárást szimulálja. A csapatok belépője mindig egy fiktív jogeset tartalmi elemzése. A 2011/12-es verseny egy olyan jogeset feldolgozását kínálja, amely hol finom, hol direkt utalásokat ejt a magyar politikai valóságra, valamint a kultikus sci-fi-regényre, a Dűnére.
A jogeset mögé felhúzott történet Arrakisz Köztársaságot közép-keleti EU-tagállamként mutatja be, amely 2004. május elsején csatlakozott az unióhoz. A történet szerint 2010 tavaszán, egy politikai válság kellős közepén, az arrakiszi választásokat a jobboldali Arrakiszi Polgári Szövetség nyerte meg. A párt karizmatikus vezetője, Wiktor Harkonnen lett a miniszterelnök, aki populista retorikájával nagyban hozzájárult a győzelemhez.
Harkonnen, a populista
A jogeset több populista Harkonnen-beszédet is idéz, például amelyik az előző balközép kormányt ostorozza a nagy külföldi vállalatoknak nyújtott támogatásokért. Míg a külföldi cégek Harkonnen szerint jól kerestek az itteni üzleteiken, a válság idején a veszteségeiket a társadalomnak kellett megfizetnie. Ahogy beszédében fogalmazott: nehogy már az arrakiszi emberek fizessenek az inkompetens külföldi cégvezetők hibáiért. Harkonnen azt ígérte, ha nyer, pártja arra fogja kötelezni ezeket a cégeket, hogy vegyék ki a részüket a válság költségeiből.
Miután Wiktor Harkonnen 2010 tavaszán megnyerte a választásokat, novemberben bejelentette a válságadókat. Az új terhet két szektorra vetették ki, az energetikai cégekre és a kiskereskedelmi üzletláncokra. Az adóalap az éves árbevétel lett, az adókulcs pedig az árbevétel növekedésével lépcsőzetesen emelkedett. Az adót úgy alakították ki, hogy az alacsonyabb forgalmú cégeknek ne kelljen fizetniük.
| Harkonnen, a Dűne főgonosza |
| Frank Herbert kultikus sci-fijének első kötete 1965-ben jelent meg. A Dűne Nebula- és Hugo-díjat kapott, és ma is egy lapon említhető Isaac Asimov Alapítványával és Stanislav Lem Solarisával. Első kötetében a fő történeti szál Paul Atreides herceg jellemfejlődéséről és hatalomra jutásáról szól. Apja a helytartója a világegyetem egyik félreeső zugában található Arrakis bolygónak, amely egy elsivatagosodott planéta (innen a Dűne név is). Ennek ellenére itt terem az univerzum feletti hatalomhoz elengedhetetlenül szükséges, jövőbe látást biztosító drog, a fűszer. A gond "csak" az, hogy a bennszülöttek és a bolygó szörnyei, a férgek is ezt védelmezik. Illetéktelen kezekbe kerülve pedig a fűszer halálos méreggé válik. Letót, Paul Atreides apját orvul meggyilkolják, és az Atreides család helyét Vladimir Harkonnen vezetésével a zsarnok és kegyetlen Harkonnen család veszi át. Paul Atreides azonban nemcsak hogy megmenekül, de a bennszülötteknél menedéket találva kiderül róla, hogy ő a Dűne messiása, Muad-Dib, aki nemcsak a Harkonnenek hatalmát, de a császárságot is megdönti. |
A különadó az Európai Bíróság előtt
A Eurospice Group azonban megtagadja az adó megfizetését, így az ügy az arrakiszi bíróság, majd az Európai Bíróság elé kerül. A Eurospice azzal érvel, hogy a különadó sérti az uniós jogszabályokat, például azért, mert diszkriminálja a külföldi vállalatokat, ezért álláspontja szerint ez egyszerűen a fejőstehén megfejése.
Az is probléma a cég szerint, hogy az adó csak azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyek az infrastruktúra sajátosságaiból adódóan nehezen tudják elhagyni az országot, és hogy az sem felel meg a valóságnak, hogy az állami támogatásban részesülő társaságokat adóztatják meg – hiszen sok olyan cég van, amelyik kapott támogatást, mégsem esik a különadózás hatálya alá.
A hét oldalas feladvány leír még egy esetet. A kettőt az köti össze, hogy hasonló jogi probléma merül fel bennük, ám az utóbbi már nem tartalmaz Magyarországgal kapcsolatos áthallásokat. A diákoknak az a feladatuk, hogy az esetek törvényességét pro és kontra érvekkel értelmezzék.
Az arrakisziak jó arcok
A különadós történet mögött felsejlik a magyar történelem, politika és társadalom. Az arrakisziak a történet szerint nagyon büszke emberek, ezeréves történelemmel. A második világháború után ők lázadtak fel elsőként a szovjet uralom ellen, a felkelést azonban katonai erővel leverték. Negyven év múlva Arrakisz népe megdöntötte a kommunista diktatúrát és hozzájárult a vasfüggöny leomlásához.
A piacnyitást követően rengeteg amerikai és nyugat-európai tanácsadó érkezett Arrakiszba, hogy tanácsokat adjon, hogyan álljon át a köztársaság a tervgazdálkodásról a szabad piaci modellre. Két fő tanácsuk volt: a privatizáció és a liberalizáció. A privatizáció során a monopolhelyzetben levő állami vállalatokat többnyire nyugat-európai cégek vették meg, általában valós értéküknél olcsóbban. Végül a nyugat-európai cégek fölénybe kerültek a helyi vállalkozásokkal szemben.
| Arrakiszi kereskedelem |
| A piacnyitás egyik nagy nyertese a Eurospice Group SA (Eurófűszer csoport) nevű kiskereskedelmi cég volt, az Európai Unió egyik régi tagállamában, Luxoriában bejegyzett székhellyel. A cégnek jelenleg 400 nagy üzlete van Arrakiszban. Az arrakiszi kiskereskedelmi piacot három nagy nyugat-európai vállalat uralja: a Eurospice-nak 30, a Toscának 25, a Carefive-nak 20 százalékos a piaci részesedése. A maradék 25 százalék az arrakiszi üzletláncoké, közülük a legnagyobbnak 12 százalékos a részesedése. |
A 2008-as válság
A jogeset szerint 2008-ban Arrakiszt megrázta a gazdasági és pénzügyi válság: a bankok az összeomlás szélére kerültek, a vállalatok leépítésekre kényszerültek és felerősödtek a szociális feszültségek. Az akkori arrakiszi kormánynak közbe kellett lépnie, tőkeinjekciókkal és állami garanciákkal kimentette a bankokat, támogatásokat és hiteleket nyújtott a bajba került cégeknek. Bizonyos iparágakat, például az autóipart, az energetikát, a telekommunikációt és a kiskereskedelmet adócsökkentésekkel támogatott. A mentőintézkedések következtében Arrakisz államadóssága drámaian megugrott, jött a leminősítés, és az állam finanszírozása egyre nehezebbé vált.
Fikció és valóság
A valóságban három válságadót vetett ki az Orbán-kormány 2010 őszén, az energetikai cégekre, a kiskereskedelemre és a telekomcégekre. Az arrakiszi cégek még jobban is jártak, hiszen ott az adó csak 2011-től lépett hatályba, így nem kellett visszamenőlegesen megfizetniük.
A jogeset valószínűleg azért nem foglalkozik a telekomadóval, mert amiatt az Európai Bizottság már eljárást indított Magyarország ellen. A többi különadó ügye viszont az Európai Bíróságon folytatódhat majd. Az arrakiszi válságadók a magyarországihoz hasonlóan 2013 elején szűnnek meg. Az arrakiszi külföldi vállalatok érvei egyébként nagyjából hasonlóak azokhoz, amiket az uniós panaszt benyújtó multik is sérelmeztek.
A történelmi páhuzamok, beleértve a privatizáció történetét, meglehetősen egyértelműek. A tőkét és magasabb termelékenységet hozó külföldi vállalatok betelepülését a rendszerváltás óta valóban támogatták adókedvezménnyel – ezzel kapcsolatban verseny is kialakult a térség országai között.
A Eurospice neve egyszerre utal az osztrák Spar-csoportra, illetve az arrakiszi fűszerre, a Tosca pedig mintha a Tesco parafrázisa lenne. A valóságban egyébként a külföldi tulajdonú kiskerláncoknak nincs ekkora súlyuk, mint Arrakiszban: a legnagyobb forgalmazó a Tesco, amelyet két magyar tulajdonú kereskedelmi hálózat, a CBA és a Coop követ.
A 2008-as válság Magyarországot is megrázta, de itt nem került sor nagyarányú állami bankmentésre (a bankmentőcsomag segítségével az FHB emelt tőkét 2009 tavaszán, a mentőcsomagon kívül az OTP és az FHB hitelt is kapott az államtól, piaci alapon). Nem volt kedvezmény új autók vásárlására sem, hogy az autóipari visszaesést csökkentsék. Az energetikai cégek pedig a Robin-Hood-adót is a nyakukba kapták 2009 januárjától.
Magyarország GDP-arányos adóssága a válság alatt nem a mentőintézkedések nyomán nőtt meg, hanem lényegében a drasztikus, 6,7 százalékos gazdasági visszaesés miatt (ami rontotta az adósságunk GDP-hez mért arányát). Emellett nemcsak az állam adósodott el, hanem a privát szféra is.
| Az Európa-jogi perbeszédverseny |
| Az Európa-jogi perbeszédversenyt (European Law Moot Court Competition, ELMC) 1988-ban alapította a European Law Moot Court Society, és azóta az egyik legnagyobb és legelismertebb nemzetközi hallgatói jogesetmegoldó versennyé vált, amelyre Európa mellett ma már amerikai egyetemekről is érkeznek csapatok. A versenyt minden évben más helyszíneken rendezik meg, angol és francia nyelven. Rangját mutatja, hogy az Európa Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Bíróság hivatalos támogatását is élvezi. A verseny az Európai Bíróság előtti előzetes döntéshozatali eljárást szimulálja. Minden évben szeptember elején közzéteszik az adott év fiktív jogesetét (2011 szeptemberében ez volt a magyar problémára kísértetiesen emlékeztető Arrakisz-jogeset), amelyre a jelentkező csapatoknak november végéig két 15 oldalas észrevételt kell küldeniük a jogesetben szereplő felek képviseletében. Az írásokat decemberben értékelik ki, majd a legjobb csapatokat regionális szóbeli fordulókra hívják. Ezeket február-márciusban tartják, idén Luxemburgban, Portugáliában, Svájcban és Törökországban. A döntőt minden évben Luxemburgban, az Európai Unió Bíróságán rendezik meg. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
