Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) csütörtökön közleményben reagált a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előző nap bejelentett intézkedésére, amellyel kiszélesíti a jegybanki eszköztárat. A döntés három fő elemet tartalmaz: kétéves lejáratú, a jegybanki alapkamathoz kötött változó kamatozású fedezett forrásnyújtást, a jegybanki eszköztár igénybevételéhez figyelembe vehető fedezeti értékpapírok (jegybankképes értékpapírok) körének kiszélesítését, továbbá jelzálogkötvény-vásárlási programot. A PSZÁF a közleményben jelzi, hogy az intézkedések részletei még nem ismertek, így azoknak csak a koncepciója értékelhető.
A felügyelet hangsúlyozza: bár az új eszközök erősíthetik a hitelezési képességet, a hitelezési aktivitás azonban csak akkor bővül, ha a hitelezési hajlandóság, képesség és -kereslet egyaránt növekedésnek indul. A likviditás ugyanis csak egyik eleme a hitelezési képességnek, miközben a keletkező veszteségek a szektor szavatoló tőkéjét terhelik, és így korlátozzák a bankok hitelezési kapacitásait. A PSZÁF egyetért azzal, hogy a lépés segítheti a jövőbeni finanszírozást, önmagában azonban nem tudja megoldani a hitelezési aktivitás visszaesésének problémáját, amelyért a felügyelet tapasztalata szerint a hitelkereslet és -kínálat körülbelül azonos mértékben felelős.
A felügyelet fontosnak tartja azt a jegybanki törekvést is, amely a bankrendszer forrásainak lejárati szerkezetét a hosszabb lejáratú források irányába igyekszik eltolni. Egyes bankoknál ugyanis viszonylag jelentős a rövidebb források súlya, miközben a portfoliók jelentős része közép- vagy hosszúlejáratú hitelekből áll.
A fedezeti kör szélesítésére a felügyelet értékelése szerint azért van szükség, mert a magyar szuverén adósság leminősítése miatt a jegybankképes értékpapírok köréből az MNB jelenlegi fedezetbefogadási szabályai szerint számos olyan fedezet kikerülne, amelyeket ma a hitelintézetek használhatnak a jegybanki források igénybevételéhez. Azt, hogy ténylegesen mennyire szélesíti ki az intézkedés a befogadható fedezetek körét, csak a részletek ismeretében ítélhető majd meg - teszi hozzá a PSZÁF.
A jelzálogkötvény-vásárlási programmal kapcsolatban a felügyelet nem ért egyet azzal a jegybanki törekvéssel, amely liberalizálná a hazai jelzálogpiacot. Álláspontja szerint a liberalizálás társadalmi költsége a jelzáloghitel prudenciális szempontból vett biztonsága lenne.
A jelzáloglevelek mögött álló eszközök jelenleg intézményileg a jelzálogbankokban elkülönítve találhatók, azokra szigorú értékelési és felügyelési előírások vonatkoznak - hívja fel a figyelmet a PSZÁF. Ennek biztosítása egy olyan bankban, amely más típusú finanszírozási tevékenységet (például vállalati vagy projektfinanszírozást) is végez, csak úgy lehetséges, ha a befektetési szolgáltatásokhoz hasonló "tűzfallal" határolják el. Ezzel biztosítható az, hogy a jelzáloghitel-portfólió ne legyen kitéve az egyéb tevékenységekből fakadó kockázatoknak.
Emellett a jelzáloglevél-kibocsátás és a kapcsolódó előírások teljesítésének költsége magas, ezért erős méretgazdaságossági korlát is érvényesül, vagyis ez az eszköz a kisebb és közepes bankok számára nem jelent alternatívát.
A PSZÁF szerint ma nem láthatók annak előnyei, hogy a jelzáloghitelezés intézményi szerkezete átalakuljon, a jegybank tervei azonban részleteiben nem ismertek. Ugyanakkor fontos szempont az intézményi és szabályozási környezet stabilizálása, a további változások szükséges minimumra csökkentése annak érdekében, hogy a szektorban az üzleti aktivitás tervezhető legyen, a bizalom helyreálljon, és a bankszektor azt tegye, ami a feladata: finanszírozza a reálgazdaságot.
