hvg.hu: Legkésőbb három év múlva meg kell állapodni az oroszokkal arról, hogy mennyi gázra és milyen áron volna nálunk kereslet az elkövetkező 15-20 vagy akár 30 évre. Az oroszok miatt nem állapodunk meg most, vagy mi nem tudjuk még, hogy mi volna az ország számára a megfelelő? (Ez a nagyinterjú rövidített változata. A beszélgetést teljes terjedelmében megtalálja itt.)

K.P.: A magyar kormány nagyon pontosan tudja, hogy mit akar, ezt szeretném leszögezni. Mi szeretnénk az ellátásbiztonságot megoldani.

hvg.hu: Ezzel eddig sem volt gond; amit az oroszok mennyiségben vállaltak, az meg is érkezett.

K.P.: Ez így igaz, a szállításokkal nem volt gond. Ettől függetlenül, most már nemzetközi fórumokon is elhangzik, hogy kelet felől háromévente mindig várható egyfajta válsághelyzet, amire választ kell adni. Úgy gondolom, ha véget ér az orosz elnökválasztás, akkor a mi tárgyalásaink is hamarosan meg fognak kezdődni. A megegyezési szándékon múlik, hogy milyen gyorsan tudjuk lezárni. Magyarország eléggé komoly piacot jelent Oroszország számára.

hvg.hu: Ha már a biztonságos gázellátás szóba került: a kormány hálás lehet a sokat ostorozott gázszolgáltatóknak (Tigáz, E-on), amiért december vége óta nem szüneteltetik az ellátást azon lakossági fogyasztók körében sem, akiket egyébként a jelenlegi kormány  törvénymódosítása alapján jogszerűen kiköthetnének, miután 60 napon túli tartozásuk van.

K.P.: Én úgy gondolom, hogy a kormány részéről fontos lépés volt, hogy egy kényszerhelyzetben a fogyasztókat védi.

Ez egy ilyen helyzet!

Stiller Ákos

hvg.hu: Ezt hogy érti?

K.P.: Van most egy nagyon komoly gazdasági helyzet...

hvg.hu: De hát erről a gázszolgáltató nem tehet.

K.P.: De azt hiszem, hogy a kormány sem és a fogyasztó sem. Egyszerűen helyzet van, amit a kormányzat úgy próbál kezelni,  hogy azonnali kötelezettség ne terhelje a kilátástalanságig a fogyasztókat. Viszont a kötelezettség továbbra is fennáll, és azt az év olyan részében kell a fogyasztóknak kiegyenlíteniük, amikor erre inkább képesek lehetnek. Én úgy gondolom, hogy ez vállalható döntés volt, amit a piacnak is el kell fogadnia.

hvg.hu: Évek óta visszatérő kérdés, hogyan lehetne az orosz gázfüggésünket tompítani. A lengyel palagáz lehet alternatíva?

K.P.: A lengyel gazdaság egyik legkomolyabb problémája, hogy az energetikájuk külföldi import gázra és hazai szénre épül. A széntől való függőségük jelenleg meghaladja a 80 százalékot, amiből csak menekülni lehet, Éppen ezért szerintem irreális azt gondolni, hogy ebből a forrásból nagy mennyiségű gáz jelenihet meg a regionális piacon.

Stiller Ákos

hvg.hu: Mennyire tartja reálisnak, az ukrajnai orosz csővezeték mellett olyan vezetékrendszer épül ki, amely összekapcsolja Norvégiát, Lengyelországot,  a horvát LNG terminálokat, a Hungária-Ausztria-Gázvezetéket (HAG) stb., hogy legyen alternatívája az orosz gáznak?

K.P.: Ma úgy látjuk, hogy az egységes európai infrastruktúra ki fog alakulni.

hvg.hu: Mikor fog működni?

K.P.: 2014-15 környékén már lesznek olyan egységek, melyek össze lesznek kapcsolva. A legfőbb kérdés, hogy mi lesz a cső végén. Például, hogy az egész régiót átszelő, keresztirányú cső horvátországi végén lesz-e LNG (cseppfolyós gáz – szerk.), amely elérhetővé tehető más országok számára is.

hvg.hu: Milyen súlya van a tervezésben a Dráva-medencei kutatásoknak? 2008 óta több hír is megjelent arról, hogy magyar és horvát területeken nagy reményekkel végeznek próbafúrásokat földgázlelőhelyeken.

K.P: Ma még a technológia nincs azon a szinten, hogy ezeket az egyébként jelentős mennyiségű forrásokat gazdaságosan ki tudjuk aknázni.

hvg.hu: Néhány napja szándéknyilatkozatot írtunk alá a grúzokkal az azeri-grúz-román csővezeték (AGRI) megvalósításáról. Láthatóan a kormány mindenben lát fantáziát. De mi a preferencia, mire fekszenek rá jobban?

K.P.: A tudatosságunk a sokszínűségben rejlik. Kell egy készlet a kezünkben, amiből ha az egyik kiesik, akkor van másik, amire támaszkodhatunk.

hvg.hu: Ezeknél a projekteknél egyenként is óriási költséggel, hosszas tervezési és építési idővel kell számolni. Nem félő, hogy a sok szék között végül a földre ülünk?

 K.P.: Nézzük  meg, mit mondanak a nemzetközi szervezetek! Azt, hogy nincs „silver bullet".,vagyis nincs egyetlen üdvözítő megoldás. Kiegyensúlyozott és biztonságos helyzet akkor teremthető, ha több olyan eszköz kerül a kezünkbe, amihez adott esetben nyúlni tudunk.

Nincs silver bullet

Stiller Ákos

hvg.hu: A gázfüggéssel kapcsolatos fontos kérdés, hogy Magyarország mi alapján határozza meg a viszonyát a függőséget enyhíteni képes megújuló energiákkal kapcsolatban.

K.P.: Továbbra is 14,65 százalék a vállalásunk a megújuló részarányra az Európai Unió felé. Én úgy látom, hogy Magyarország számára a 2020-as vállalás megvalósítható. Ugyanakkor fontos üzenet az is, hogy Magyarországon a megújulóknak és az atomenergiának is fontos szerepe van az energiastratégiában és a mindenkori energiapolitikában. A végrehajtás során viszont bölcsnek kell lennünk, hogy milyen irányokat tekintünk egy-egy időtávon belül markánsnak, hogy hol legyen a hangsúly

hvg.hu: De ez nem válasz arra, hogy miért nem nő a szélenergia részaránya? Vagy hogy mit jelent az, hogy a kormány a zöldenergia-termelők között „nemzetgazdasági szempontból” támogatandó skatulyát hozna létre? 

K.P.: Az állam felelősséggel tartozik a fogyasztóknak. A cseh és a spanyol fogyasztók egy része eljutott már oda, hogy nem tudják, vagy nem akarják feltétlenül megfizetni annak az árát, ami az energiamixben a nagyon kellemes zöld portfóliót biztosítja.

hvg.hu: Az elavult széntüzelésű erőművek után a szénfilléreket ugyanúgy ráterheli az állam a fogyasztóra, és az összes nagy energetikai beruházást is beépítették és beépíti a fogyasztói árba. Hol itt a különbség?

K.P: Korai lenne a szenes technológiát elavultként elkönyvelni. Adjuk meg az esélyt a korszerű széndioxid tárolási és tisztaszén technológiáknak.

Adjunk esélyt a szénnek

Stiller Ákos

hvg.hu: Arra utaltam, hogy esélyt nem csak a szénnek kellene biztosítani, és a kormánynak nem kellene diszkriminálnia egyik technológiát sem a másikkal szemben.

K.P.: Végigmehetünk az egész portfólión! Az fog kijönni a végén, hogy ma vannak a szélnél és a fotovoltaikus rendszereknél is jóval hatékonyabban, gazdaságosabban termelő megújuló energiaforrások. Gazdasági válság van, az államnak most pontosan az a szerepe, hogy amennyire erejéből telik, védje a fogyasztó érdekeit. A szeles termelők esetében például a leginkább annak örülnék, ha a rendszerszabályozással együtt járó költségeket is figyelembe vennénk a gazdaságossági számításoknál.

hvg.hu: Éppen a rendszerkiegyenlítéshez kapcsolódik: a kormányzat brüsszeli válaszra vár azzal a tervével kapcsolatban, hogy a széndioxid-kvótánk fejében a Magyar Villamos Művek egy projektcégével 600 MW-os szivattyús tározós erőművet (szet) építene. Ez az ötlet az elmúlt 25 évben mindig megbukott, legutóbb 2008-ban. Mire számítanak?

K.P.: Ez egy lehetőség. A kiküldött szakmai anyagban az is benne van, hogy a széndioxid-kvótából kiépítenénk a smart metering (okosmérő) rendszert vagy a magyar-szlovák gázvezetéket. Attól, hogy szet-et nem lehet építeni, az utóbbi kettő még létrejöhet. A Bizottság Brüsszelben értékelni fogja a terveket, és meglátjuk, van-e egyáltalán véleményük ezzel kapcsolatban. Vagy elutasítják mindegyiket - mert ez is benne van.

Az interjút teljes terjedelmében itt olvashatja!