Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A három kereskedelmi világhatalom azzal vádolja Pekinget, hogy a WTO szabályaival szembemenve korlátozza a ritkaföldfémek exportját, ezzel károkat okoz a világ termelőinek és fogyasztóinak, valamint Kínába településre kényszeríti a külföldi cégeket. A ritkaföldfémeket a fejlett technológiát alkalmazó iparágakban, a védelmi iparban, elektronikában, egyebek között a táblagépekben, hibrid járművekben is használják. Kína a globális készlet 36 százalékát tudja magáénak, ugyanakkor az összes kitermelés 90 százaléka itt zajlik.
A Hszinhua hírügynökség egy szerdai kommentárjában jogosnak és a szabályoknak megfelelőnek nevezete az exportkvótákat, s emlékeztet: az 1990-es évek elején még az Egyesült Államok számított a ritkaföldfémek legnagyobb eladójának, ám az ország úgy döntött, környezetre káros volta miatt berekeszti a termelést.
AP
Kína hasonló okokból döntött úgy, korlátozásokat vezet be, de a döntést a készletek megőrzése is indokolja. A korábbi nagyarányú kitermelés irreálisan alacsony árakat eredményezett, a világkereslet egykoron 90 százalékát adó kínai export ellen ugyanakkor "a Nyugat különös módon sosem indított antidömping-eljárást, úgy, mint más kínai termékek, így cipők, pólók vagy abroncsok esetén" - írja a Hszinhua.
A kommentár a WTO-panasz politikai okaira is rámutat, mondván az amerikai elnökválasztás közeledtével Obama elnökre a gyengélkedő gazdaság miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik. A "Kína-kártya" kijátszásával sikerül talán ezen a nyomáson enyhíteni - véli a Hszinhua.
