szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Átlátható adó- és pályázati rendszer, színvonalas oktatás, az induló kkv-kat segítő inkubátorprogamok nélkül igen nehéz lesz felvenni a versenyt a kutatás-fejlesztés (K+F) terén a világ többi országával - hangzott el egy keddi sajtótájékoztatón. Az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara gyors intézkedéseket vár.

Prosperáló ipari kutatás-fejlesztéshez és innovációhoz kiszámítható, korrekt és érthető szabályozásra van szükség.  – mondta el Reich Lajos, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) innovációs munkacsoportjának elnöke, aki szerint megduplázódhat a hazai kutatás-fejlesztésre fordított pénz, ha a kormány megfogadja a kamara javaslatait.

A jelenleg a GDP 1 százaléka körül stagnáló kutatás-fejlesztésre fordított összeg növelése érdekében Reich szerint alapvetően négy fontos területen kell intézkedéseket hoznia a kormánynak. Mindenek előtt szükség van hosszú távú, stabil és befektetőbarát adóstratégiára. Emellett hatékonyabbá, egyszerűbbé és átláthatóvá kell tenni a pályázati rendszert, valamint kiszámítható, rugalmas intézkedésekkel kell segíteni a fiatal, innovatív kisvállalkozások indulását. Reich szerint ugyanilyen fontos szerepe van a szakember-utánpótlásnak és a megfelelő oktatásnak is, például erősíteni kell a nyelvi és természettudományos képzést.

Reich a hvg.hu-nak korábban adott interjújában többek között kritizálta a kormány innovációs politikáját, a kutatás-fejlesztés tevkenységre vonatkozó társasági adószabályokat, az innovációs járulék-fizetés alóli mentesség, illetve a K+F-befektetések elszámolhatóságának megszűntetését, valamint a rendkívül bürokratikus pályázati eljárásokat.  Az Innovációs Munkacsoport elnöke akkor azt is elmondta, hogy a válság hatására a világban megszűnt high-tech munkahelyek nagy része a következő két-három évben újrateremtődik. Ennek a folyamatnak szerinte Magyarország is nyertese lehetne, de a kormány támogatáspolitikája gyakran olyan feltételeket támaszt, ami teljesen idegen a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégek gondolatvilágától. Így a várt hatás helyett épp az ellentéteset éri el.

Reich Lajos
©

A kormány által elvben preferált terület

A kamara immár tizedik alkalommal adott ki állásfoglalást a magyar gazdaságról, ezúttal az ország egyik legfontosabb kitörési pontjaként számon tartott kutatás-fejlesztés és innováció témájában – jegyezte meg Havas István, az AmCham elnöke. Az innováció meghatározza egy ország versenyképességét, ezért örül annak, hogy a kamara által megfogalmazott javaslatok között már a kezdetekben volt 1-2 olyan, amely találkozott a kormány terveivel, és bízik abban, hogy ez a szám idővel emelkedni fog. Miután az innováció a termelésen alapuló gazdaság fontos eleme –  Havas szerint már csak ezért is támogatnia kellene.

Az innovációs munkacsoport munkájában részt vett Márkus Csaba, a Deloitte adóigazgatója is. Ő egy sporthasonlattal szemléltette a helyzetet:  szerinte arra a kérdésre kell választ találni, hogy a K+F-központokért folyó globális versenyben elég-e Magyarországnak, ha a cserepadon üldögél, vagy inkább érdemes arra törekedni, hogy a kezdő tizenegy tagja legyen, és már a kezdőrúgáskor a pályán legyen. Utóbbi eléréséhez szerinte mindenképp szükség van arra, hogy az innovációs költségek egy része  visszajusson a vállalkozásokhoz.

A gyógyszeripari fejlesztéseket szerinte különösképpen ösztönözni kell a kedvezményrendszerrel, mert a hazai gyógyszeripar a hazai K+f-fejlesztések több mint 50 százalékát adja. Márkus hiányolta a projektszemléletet a pályáztatást lebonyolító intézményrendszerben, mely sem az eljárásaiban, sem a pénzekhez való hozzáféréseiben nem tükrözi azt, hogy a vállalkozásoknak mikor van szüksége forrásra.  Szerinte annak is tudatosulnia kellene a kormányzatban, hogy a K+F nem olyan termelési rendszer, ami azonnali és biztos árbevételt hoz. Emellett szerinte is egyszerűsíteni kellene az adminisztrációt is. Azzal kapcsolatban, hogy a K+F-költségek egy januári változás miatt az innovációs járulékból már nem levonhatók, Márkus hozzátette: a többféle változást együtt kell nézni és meg kell várni, hogy milyen irányban változik a rendszer, és mi lesz a hatása. Pozitív példaként említette a kutatás-fejlesztési tevékenységek minősítésének bevezetését, aminek a módszertana azonban még kidolgozás alatt van.

A kkv-k bekapcsolása

Budai Judit ügyvéd arról beszélt, hogy az innovációra fordított szellemi és anyagi ráfordítás a szabadalmakban csúcsosodik ki, a szabadalom azonban csak akkor tud tőkét termelni, ha biztosított a jogi védelem. Az azonban igencsak sajnálatos, hogy az utóbbi években legalább 100 magyar szabadalmat nem itthon, hanem az Egyesült Államokban jelentettek be. Mégpedig azért, mert Magyarországon a lajstromozás átfutási ideje 6-8 év, ezt pedig nem tudják kivárni a cégek. Ezért azt javasolják, hogy rövidítsék le az engedélyeztetés időtartamát 2 évre – mint Svédországban, illetve kiemelt szerepet kell kapnia a végleges szabadalomnak is.

Az ország elemi érdeke, hogy a kkv-k is bekapcsolódjanak a kutatás-fejlesztésbe – emelte ki Vicze Gábor, a Microsoft részéről. Ugyan a multinacionális cégek által létrehozott innovációs központok dinamizálni tudják az adott térségben működő kis- és középvállalkozásokat is, azonban szükség van arra is, hogy az induló cégek saját lábon is minél gyorsabban tudjanak beszállni a gazdaságba, majd ugyanilyen egyszerűen növekedési pályára tudjanak állni. Ehhez azonban inkubációs modellek kellenek. Vicze szerint már a cégalapítás pillanatában jól prognosztizálható az adott vállalkozás sikere, hazánkban viszont nagyon sok olyan kis cég van, amelyet nem tudatosan és nem megfelelő stratégiával alapítottak. Ezért az ajánlások között szerepel, hogy a kormánynak a kockázatitőkét vonzó és a cégek rugalmas, alkalmazkodóképes működését segítő intézkedését kell hoznia, amelyek révén a hazai kkv-k a nemzetközi innovációs folyamatokba is könnyebben bekapcsolódhatnak..

„A kormányt arra kérjük, hogy tegye lehetővé, hogy a cégek saját maguk dönthessék el, hogy mire költik a szakképzési pénzeket” – kezdte beszédét Benkő Vilmos, az AmCham igazgatósági tagja. Ő a gyerekneveléshez hasonlította a problémát: ahogy a szomszédtól sem vesszük jó néven, ha a beleszól a gyereknevelésbe, úgy a cégek is maguk tudják legjobban eldönteni, hogy mire kell költeniük a rendelkezésre álló pénzeket. Benkő azt is kiemelte: támogatni kellene a kreativitást és az önálló problémamegoldást ösztönző oktatási és iskolai rendszereket. Továbbá szorgalmazni kellene azt is, hogy a sikeres vállalkozók a fiatalabb generációknak továbbadhassák a tapasztalataikat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kovács Zoltán válaszcikkét nem volt hajlandó lehozni a Washington Post

Kovács Zoltán válaszcikkét nem volt hajlandó lehozni a Washington Post

Összeütközött két gép a frankfurti repülőtéren

Összeütközött két gép a frankfurti repülőtéren

Ez történt: közzétették a legerősebb androidos telefonok listáját

Ez történt: közzétették a legerősebb androidos telefonok listáját

Trianonról másképp: az akkori Soros és a sajtó megregulázása

Trianonról másképp: az akkori Soros és a sajtó megregulázása

A nagy Leonardo-show: nem csak a Mona Lisa hiányzik

A nagy Leonardo-show: nem csak a Mona Lisa hiányzik

Rácsodálkozott a CEU-t bíráló trollokra az osztrák Kurier

Rácsodálkozott a CEU-t bíráló trollokra az osztrák Kurier