szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Átlátható adó- és pályázati rendszer, színvonalas oktatás, az induló kkv-kat segítő inkubátorprogamok nélkül igen nehéz lesz felvenni a versenyt a kutatás-fejlesztés (K+F) terén a világ többi országával - hangzott el egy keddi sajtótájékoztatón. Az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara gyors intézkedéseket vár.

Prosperáló ipari kutatás-fejlesztéshez és innovációhoz kiszámítható, korrekt és érthető szabályozásra van szükség.  – mondta el Reich Lajos, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) innovációs munkacsoportjának elnöke, aki szerint megduplázódhat a hazai kutatás-fejlesztésre fordított pénz, ha a kormány megfogadja a kamara javaslatait.

A jelenleg a GDP 1 százaléka körül stagnáló kutatás-fejlesztésre fordított összeg növelése érdekében Reich szerint alapvetően négy fontos területen kell intézkedéseket hoznia a kormánynak. Mindenek előtt szükség van hosszú távú, stabil és befektetőbarát adóstratégiára. Emellett hatékonyabbá, egyszerűbbé és átláthatóvá kell tenni a pályázati rendszert, valamint kiszámítható, rugalmas intézkedésekkel kell segíteni a fiatal, innovatív kisvállalkozások indulását. Reich szerint ugyanilyen fontos szerepe van a szakember-utánpótlásnak és a megfelelő oktatásnak is, például erősíteni kell a nyelvi és természettudományos képzést.

Reich a hvg.hu-nak korábban adott interjújában többek között kritizálta a kormány innovációs politikáját, a kutatás-fejlesztés tevkenységre vonatkozó társasági adószabályokat, az innovációs járulék-fizetés alóli mentesség, illetve a K+F-befektetések elszámolhatóságának megszűntetését, valamint a rendkívül bürokratikus pályázati eljárásokat.  Az Innovációs Munkacsoport elnöke akkor azt is elmondta, hogy a válság hatására a világban megszűnt high-tech munkahelyek nagy része a következő két-három évben újrateremtődik. Ennek a folyamatnak szerinte Magyarország is nyertese lehetne, de a kormány támogatáspolitikája gyakran olyan feltételeket támaszt, ami teljesen idegen a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégek gondolatvilágától. Így a várt hatás helyett épp az ellentéteset éri el.

Reich Lajos
©

A kormány által elvben preferált terület

A kamara immár tizedik alkalommal adott ki állásfoglalást a magyar gazdaságról, ezúttal az ország egyik legfontosabb kitörési pontjaként számon tartott kutatás-fejlesztés és innováció témájában – jegyezte meg Havas István, az AmCham elnöke. Az innováció meghatározza egy ország versenyképességét, ezért örül annak, hogy a kamara által megfogalmazott javaslatok között már a kezdetekben volt 1-2 olyan, amely találkozott a kormány terveivel, és bízik abban, hogy ez a szám idővel emelkedni fog. Miután az innováció a termelésen alapuló gazdaság fontos eleme –  Havas szerint már csak ezért is támogatnia kellene.

Az innovációs munkacsoport munkájában részt vett Márkus Csaba, a Deloitte adóigazgatója is. Ő egy sporthasonlattal szemléltette a helyzetet:  szerinte arra a kérdésre kell választ találni, hogy a K+F-központokért folyó globális versenyben elég-e Magyarországnak, ha a cserepadon üldögél, vagy inkább érdemes arra törekedni, hogy a kezdő tizenegy tagja legyen, és már a kezdőrúgáskor a pályán legyen. Utóbbi eléréséhez szerinte mindenképp szükség van arra, hogy az innovációs költségek egy része  visszajusson a vállalkozásokhoz.

A gyógyszeripari fejlesztéseket szerinte különösképpen ösztönözni kell a kedvezményrendszerrel, mert a hazai gyógyszeripar a hazai K+f-fejlesztések több mint 50 százalékát adja. Márkus hiányolta a projektszemléletet a pályáztatást lebonyolító intézményrendszerben, mely sem az eljárásaiban, sem a pénzekhez való hozzáféréseiben nem tükrözi azt, hogy a vállalkozásoknak mikor van szüksége forrásra.  Szerinte annak is tudatosulnia kellene a kormányzatban, hogy a K+F nem olyan termelési rendszer, ami azonnali és biztos árbevételt hoz. Emellett szerinte is egyszerűsíteni kellene az adminisztrációt is. Azzal kapcsolatban, hogy a K+F-költségek egy januári változás miatt az innovációs járulékból már nem levonhatók, Márkus hozzátette: a többféle változást együtt kell nézni és meg kell várni, hogy milyen irányban változik a rendszer, és mi lesz a hatása. Pozitív példaként említette a kutatás-fejlesztési tevékenységek minősítésének bevezetését, aminek a módszertana azonban még kidolgozás alatt van.

A kkv-k bekapcsolása

Budai Judit ügyvéd arról beszélt, hogy az innovációra fordított szellemi és anyagi ráfordítás a szabadalmakban csúcsosodik ki, a szabadalom azonban csak akkor tud tőkét termelni, ha biztosított a jogi védelem. Az azonban igencsak sajnálatos, hogy az utóbbi években legalább 100 magyar szabadalmat nem itthon, hanem az Egyesült Államokban jelentettek be. Mégpedig azért, mert Magyarországon a lajstromozás átfutási ideje 6-8 év, ezt pedig nem tudják kivárni a cégek. Ezért azt javasolják, hogy rövidítsék le az engedélyeztetés időtartamát 2 évre – mint Svédországban, illetve kiemelt szerepet kell kapnia a végleges szabadalomnak is.

Az ország elemi érdeke, hogy a kkv-k is bekapcsolódjanak a kutatás-fejlesztésbe – emelte ki Vicze Gábor, a Microsoft részéről. Ugyan a multinacionális cégek által létrehozott innovációs központok dinamizálni tudják az adott térségben működő kis- és középvállalkozásokat is, azonban szükség van arra is, hogy az induló cégek saját lábon is minél gyorsabban tudjanak beszállni a gazdaságba, majd ugyanilyen egyszerűen növekedési pályára tudjanak állni. Ehhez azonban inkubációs modellek kellenek. Vicze szerint már a cégalapítás pillanatában jól prognosztizálható az adott vállalkozás sikere, hazánkban viszont nagyon sok olyan kis cég van, amelyet nem tudatosan és nem megfelelő stratégiával alapítottak. Ezért az ajánlások között szerepel, hogy a kormánynak a kockázatitőkét vonzó és a cégek rugalmas, alkalmazkodóképes működését segítő intézkedését kell hoznia, amelyek révén a hazai kkv-k a nemzetközi innovációs folyamatokba is könnyebben bekapcsolódhatnak..

„A kormányt arra kérjük, hogy tegye lehetővé, hogy a cégek saját maguk dönthessék el, hogy mire költik a szakképzési pénzeket” – kezdte beszédét Benkő Vilmos, az AmCham igazgatósági tagja. Ő a gyerekneveléshez hasonlította a problémát: ahogy a szomszédtól sem vesszük jó néven, ha a beleszól a gyereknevelésbe, úgy a cégek is maguk tudják legjobban eldönteni, hogy mire kell költeniük a rendelkezésre álló pénzeket. Benkő azt is kiemelte: támogatni kellene a kreativitást és az önálló problémamegoldást ösztönző oktatási és iskolai rendszereket. Továbbá szorgalmazni kellene azt is, hogy a sikeres vállalkozók a fiatalabb generációknak továbbadhassák a tapasztalataikat.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!