Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A kolontári vörösiszap-katasztrófa lesz az egyik nyitótéma a nem-fémipari termelők legjelentősebb idei eseményén, az Ipari Ásványok Kongresszus és Kiállításon, amelynek jövő héten Budapest ad otthont.
„Szakmai és diplomáciai siker, hogy ezen a fórumon, a témához értő nemzetközi hallgatóság előtt bemutathatjuk azt a szakértői véleményt, amely feltárja a katasztrófa összetett okait” – reagált a fejleményre Tolnay Lajos, a Magyar Alumínium (Mal) Zrt. elnöke, résztulajdonosa. Hozzátette: „komoly lehetőség ez arra, hogy ország-világ előtt tisztázza magát a 95 százalékban exportra termelő, az európai piacon harmadik legnagyobb speciális timföldgyártó Mal, amelynek vezetőire és dolgozóira rákente a felelősséget a magyar politika”.
Összetett okok
Az első napon Tolnay bevezetője után Pusztai József, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Geotechnikai Tanszék vezetője tart előadást. Ezen ismerteti a több mint egy évig készült 2800 oldalas jelentés főbb megállapításait, melyekről ezt megelőzően március elején Pécsett, a Pécsi Egyetem által kezdeményezett Mandulavirágzás hete elnevezésű konferencián beszéltek először. (A vizsgálat eredményeit elsőként a hvg.hu publikálta.)
Iszapfolyó
A szerteágazó vizsgálatról készült dokumentum szerint számos tényező egymásra rakódó hatása okozta a katasztrófát. Olyan elemeket említ, mint az eredeti helykiválasztás-tervezés-engedélyezés-kivitelezés, az évek során folyamatosan végrehajtott ellenőrzések, s az ezek nyomán kiadott engedélyek mellett külső okok. Ez utóbbiak között sorolja fel a jelentés egyebek között a föld- és a szélmozgásokat, valamint a csapadékot. Mindezek egyenként nem annyira súlyos hatása együttesen hatva okozta a Mal Zrt X. számú vörösiszap-tároló kazettája gátfalának 2010. október 4-i átszakadását - állítja a vizsgálati dokumentum.
Iszapömléstől parlamenti bizottságig
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt - az ügyben elkészült vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. A védekezéssel, helyreállítással és újjáépítéssel kapcsolatos költségek 2012. márciusáig több mint 38 milliárd forintot tettek ki.
A Parlament bizottságot állított fel a katasztrófa okainak megállapítására, mely nemrég arra a végkövetkeztetése jutott, hogy ipari katasztrófa történt, és ez "elsődlegesen és döntően a Mal Zrt. ipari tevékenységével összefüggésben az ő felelősségi körében következett be". A cég ellen több kártérítési pert is indítottak károsultak, illetve hozzátartozóik. Az állam viszont addig nem indít polgári peres eljárást, míg a nyomozás le nem zárul. A vörösiszap-katasztrófával összefüggésben tizenöt embert gyanúsítanak, valamennyien a Mal Zrt. jelenlegi és egykori munkavállalói, mindannyian szabadlábon védekeznek.
