Az árfolyamgát új rendszerét a jogosultak háromnegyede választja

A bankszövetség arra számít, hogy a jelenlegi deviza alapú, illetve devizahitel állomány mintegy kétharmadát vonják be az új árfolyamgát rendszerébe - tette hozzá. Kovács Levente elmondta: a bankok számára a tavalyi végtörlesztés és az árfolyamgát tavalyi rendszere azt is eredményezte, hogy az ügyfelek kiszolgálásában új korszak következett be, az ügyfélbarát magatartás került előtérbe. 

A bankszövetség tájékoztatóján Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője elmondta: a PSZÁF tapasztalata alapján egyedi gondok, hibák ugyan voltak, de komolyabb visszaélések, problémák nem fordultak elő a végtörlesztés során. Közölte: ha valamely pénzügyi intézménynél jogsértés gyanúja merült fel, akkor a PSZÁF az intézménynél vizsgálatot kezdeményezett, a főhatóság fogyasztóvédelmi szerepkörében vizsgálta, hogy az ügyfélkérelmeket hogyan kezelik.

Binder István elmondta: 2011 második félévében 6.585 fogyasztói beadvány érkezett a felügyeletre, az ügyfélszolgálaton pedig 32.067 ügyfélmegkeresést regisztráltak. Ezzel szemben 2010 második félévében 4.305 fogyasztói beadványt és 20.358 telefonos, illetve más típusú megkeresést regisztráltak a felügyeletnél. A megkeresések 41,4 százaléka tavaly a pénzügyi szektorral kapcsolatos jelzés, illetve panasz volt, a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos megkeresések 43,5 százalékkal szerepeltek. A pénzügyi szektorral kapcsolatos megkeresések kétharmada a hitelezéssel volt kapcsolatban - döntően a végtörlesztés kapcsán - fűzte hozzá.

Kérdésekre válaszolva Kovács Levente elmondta: az árfolyamgát új rendszerében nem vesznek majd részt a bankszövetség megítélése szerint azok az adósok, akik igen kis, egymillió forint vagy annál alacsonyabb összegű tartozással rendelkeznek, illetve azok, akiknél az adósság hátralévő futamideje rövidebb, mint az árfolyamrögzítés 3 éves időtartama. Emellett olyan ügyfelek is kimaradhatnak, akik azért nem veszik igénybe a lehetőséget, mert minden banki ügyintézéstől idegenkednek - tette hozzá.

Sütő Ágnes, a szövetség kommunikációs és elektronikus csatornák területi vezetője elmondta: a Malév leállásakor 750 ezer érvényes Malév jegy volt kint az utasoknál, ebből mintegy 60 ezer darabot vásároltak bankkártyával, valószínű, hogy a jegyek kisebb részét vásárolták utazási irodákon keresztül. Ezt annak kapcsán mondta, hogy a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) levélben fordult a PSZÁF-hez, mert két bank a szövetség szerint jogellenesen járt el a Malév-jegyek visszatérítésével kapcsolatban. 

Sütő Ágnes kiemelte: összetett jogi kérdésről van szó, de az egyértelműen megállapítható, hogy a bankok a jogszabályoknak megfelelően, a szerződések pontos betartásával cselekszenek. Az ügyfeleket nem érte kár a bankkártyás vásárlásokkal kapcsolatban, a jegy árát a bankkártyát kibocsátó banknál visszaigényelhetik és azt kifizetik számukra - tette hozzá.