szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A magyar gazdaság helyzetéről szóló OECD-jelentés bemutatóján a szervezet képviselői udvariasan, de határozottan mutattak rá a gazdaságpolitika gyengeségeire. Cséfalvay Zoltán államtitkár "egy reformokat végrehajtó országról készült pillanatfelvétel"-nek nevezte a jelentést. Tudósítás.

Nagy kihívásokkal néz szembe Magyarország, részben a nemzetközi környezet miatt, de vannak belső problémák is - mondta Andrew Dean, az OECD gazdasági igazgatója a szervezet Magyarországról készült országjelentésének bemutatóján a Nemezetgazdasági Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón kedden. Az országjelentés másfél-két évente jelenik meg, az idei négy fő fejezettel foglalkozik: az államadóssággal, a költségvetési politikával, a munkaerőpiaccal és az egészségüggyel. (Az ez évi jelentés részleteiről itt olvashat, a magyar kormány és az OECD kapcsolatáról pedig itt.)

Az igazgató szerint a piacokon nagy feszültség alakult ki a negatív globális helyzet és az ellentmondásos magyar gazdaságpolitika miatt. Emiatt a forintárfolyam leértékelődött és megugrott az államadósság, és a hitelminősítők is leértékelték az ország adósbesorolását.

Hitelesnek kellene lennie a kormánynak

Az OECD szakértői szerint Magyarország 2012 első felében enyhe recesszióval kell hogy számoljon, és elképzelhető, hogy idén összességében 0,6 százalékos visszaesést szenvedünk el.

Andrew Dean hangsúlyozta: a magyar gazdaságpolitikában nagyon fontos a kiszámíthatóság és a hihetőség erősítése. Emellett az OECD nagyon fontosnak tartja az IMF/EU-hitelszerződés megkötését, és fontos a jegybank effektív függetlenségének megtartása is. Ezen felül fontos az is, hogy a kiadások csökkentésével fiskális konszolidációt hajtson végre a kormány – mondta az igazgató.

Cséfalvay Zoltán az OECD sajtótájékoztatón
MTI / Máthé Zoltán

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a jelentést egy reformokat végrehajtó országról készült pillanatfelvételnek nevezte. Ezt követően kiemelte, hogy a kormány elkötelezett a 3 százalékos küszöb alatti hiánycél mellett. Megemlítette azt is, hogy az uniós pénzügyminiszterek ma döntenek a magyar túlzottdeficit-eljárásról és azt mondta, a kormány már tett lépéseket, az idei és jövő évi hiánycél tartása érdekében.

Egyre többen látják azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a kormány tesz – mondta Mikola István, OECD-nagykövet, és elismeréssel szólt a nemzetközi szakértők munkájáról. A szervezet által megfogalmazott prioritásokban úgy tűnik, visszaigazolódtak a magyar gazdaságpolitika célkitűzései, ugyanakkor több olyan pont is volt, amelyekben az OECD szakértői bírálták a kormány lépéseit – fejtette ki.

A vitákban úgy érzem, partnereket szereztünk, értékesnek, fontosnak tartjuk és használni fogjuk az anyagot – mondta Mikola.

Részlegesek a reformok

Az OECD szerint a kormány kiigazítási intézkedései elsősorban bevételi intézkedéseket érintettek, ami nem jó. Emellett a kiadáscsökkentések közül egyes intézkedéseket nem lehet majd fenntartani, például a közszféra bérezésének befagyasztását. Ehhez kapcsolódva az OECD igazgatója hangsúlyozta: tartós megtakarításokat eredményező, hosszú távú szerkezeti reformokat kell végrehajtania a kormánynak.

Andrew Dean szerint fontos az is, hogy a közszférában önkormányzati szinten csökkentsék a foglalkoztatást. Az OECD tanulmánya szerint egyébként a kormány csak részlegesen valósítja meg a Széll Kálmán-tervet, elmaradásban van például a közösségi közlekedés átszervezésével is. Cséfalvay Zoltán a Széll Kálmán-terv részleges megvalósításával nem értett egyet, a közlekedési reform csúszását viszont elismerte.

Az adórendszerben a legkevésbé torzító adókat kellene emelni az OECD szerint, például vagyonadót kellene bevezetni és környezetadókat kellene emelni. A gazdaságot torzító különadókat viszont ki kell vezetni a beígért időpontokban. A nemzetgazdasági minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy a kormány tartja magát ehhez.

Az adójóváírást vissza kellene hozni a szervezet szerint és biztosítani kellene az alacsony jövedelműek adómentességét. A gyermekekért járó nagyvonalú juttatásokat viszont a jövedelemhez, nem a gyermekek számához kellene kötni – mondta az OECD igazgatója. Cséfalvay Zoltán szerint azonban ez elsősorban értékválasztás kérdése.

A szervezet fontosnak tartja azt is, hogy növekedjen a rugalmasság a költségvetési gazdálkodás területén. Erősíteni kellene a Költségvetési Tanács (KT) apparátusát is, viszont meg kellene vonni a vétójogát a szervezet szerint. Cséfalvay szerint azonban a KT apparátusa elég, hiszen a tagok mögött ott áll a Magyar Nemzeti Bank és az Állami Számvevőszék apparátusa.

A munkaerőpiac a gyenge pontunk

Az OECD igazgatója felrótta a kormánynak azt is, hogy a bankok hitelezési képessége meggyengült a különadó és a végtörlesztés miatt, ugyanakkor elismerően beszélt a bankszövetség és a kormány tavaly decemberi adósmentő megállapodásáról. Andrew Dean kiemelte azt is, hogy a bankadót kevésbé torzító adónemre kell váltani.

MTI / Máthé Zoltán

A nemzetközi szervezet jelentése szerint a munkaerőpiac a magyar gazdaság Achilles-sarka, ugyanis nagyon alacsony a foglalkoztatottság és magas a munkanélküliség. Andrew Dean figyelmezette a kormány képviselőit, hogy a minimálbér idei jelentős emelése veszélyezteti a versenyképességet. A minimálbér növekedésének nem lenne szabad meghaladnia az inflációt a szervezet szerint.

Az OECD a regionálisan differenciált minimálbérek bevezetését javasolja. Emellett a közmunkaprogramot át kellene alakítani és a képzésre kellene helyezni a hangsúlyt, hogy a közmunkások visszatérhessenek a munkaerőpaicra. Cséfalvay a közmunkával kapcsolatban megjegyezte, hogy még ez is jobb, mint a segély, ez a kormány alapelve. Ezenkívül a munkanélküli segély folyósításának idejét újra meg kellene növelni a szervezet szerint.

Hosszú távon az alacsony aktivitási rátát meg kell emelni az OECD szerint. A hátrányos helyzetű csoportokat jobb helyzetbe kell hozni, illetve erősíteni kell a gyakorlati képzést is. Ezen belül csökkenteni kell az anyák otthon tölthető idejét, és készpénz helyett bölcsődei ellátást kell adni.

Meg kellene adóztatni  a nyugdíjakat

Az államadósságot jelentősen befolyásolják a piaci hangulatváltozások, ezért az OECD szerint csökkentenni kell a deviza és külföldi kitettséget, valamint a költségvetési bizonytalanságot. Emellett erősíteni kellene a harmadik nyugdíjpillért és a személyi jövedelemadót ki kellene terjeszteni a nyugdíjakra is. Cséfalvay Zoltán azonban erre azt mondta, hogy  a kormány nem tervez ilyet, és egy már meghozott alkotlmánybírósági döntés is kizárja ezt.

Az OECD szerint a magyar társadalom egészségi állapota elég gyenge és nem vág egybe a gazdasági fejlettség szintjével. Viszonylag magas az orvosi vizitek és a kórházi kezelések száma, az eredményen viszont ez nem látszik. Úgyhogy az egyik legfontosabb feladatnak tartják az egészségmegőrzés és betegségmegelőzés hatékonyságának javítását. Az OECD szerint az orvosoknak és az ápolóknak több bért kellene fizetni, a hálapénzt vissza kellene szorítani, a fekvőbeteg-ellátásról pedig a járóbeteg-ellátásra kellene átcsoportosítani forrásokat. A szervezet szerint a kórházak átvétele pozitív változást hozhat.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!