A gazdasági növekedés alacsonyabb, az infláció magasabb lehet jövőre a kormány által vártnál - mondta Oszkó Péter, a közöskassza.hu legfrissebb elemzéseinek bemutatóján.

A Bajnai Gordon által gründolt Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány néhány hete útjára indított büdzsémagyarázó kezdeményezése újabb állomásaként elkészült a 2012-es költségvetés kockázatelemzése. Ezenkívül az adópolitikáról, a szociális kiadásokról és a foglalkoztatási kiadásokról is részletes elemzést készített a közöskassza.hu csapata (a számításokat a tavaly feloszlatott Költségvetési Tanács elemzőiből alakult Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest végezte).

Megúszhatjuk, ha semmi nem üt be

A közöskassza.hu számításai szerint a költségvetést annyira nem is érintené rosszul, ha az exportpiacainkon recesszió közeli helyzet alakulna ki, ugyanis 30 milliárdnál nagyobb költségvetési feszültséget nem okozna. Ha viszont a belső kereslet egy százalékkal rosszabbul alakul a vártnál (a kormány arra számít, hogy ez jövőre stagnál), akkor körülbelül 45 milliárdos költségvetési feszültséggel számolhatunk. Fontos megjegyezni, hogy a következő évekre ezek a negatív hatások áthúzódva megnőnek: egy ilyen mértékű 2012-es belső keresletvisszaesés 2013-ban például már 150 milliárd forinttal rosszabb költségvetési egyenleget eredményez.

Ha a GDP egy százalékkal rosszabbul alakul a kormány által várt 1,5 százaléknál, és alapvetően a belső kereslet visszaesése miatt, akkor ez 300 milliárdos egyenlegromlást eredményezhet a büdzsében jövőre, 2013-ra áthúzódva viszont ez már 800 milliárdos lyukká nőhet. Ha a kedvezőtlen világgazdasági fejlemények miatt az eurókötvény plusz 1 százalékkal, a forintkamatok plusz 1,5 százalékkal magasabban alakulnak jövőre, az jövőre 200 milliárd forintos veszteséget jelenthet a büdzsének. Ha ehhez jegybanki kamatemelés is járulna (például a megugró infláció miatt), még nagyobb lenne a veszteség.

Nem túl kedvezőtlen makrofeltételek esetén ugyanakkor a jövő évi büdzsé egyenlege legfeljebb 200 milliárd forinttal romolhat, amit a tartalékokból ellensúlyozhat a kormány. A tartalékok felhasználása azonban a 2012-ben jelentkező jelentős kockázatok miatt felkészületlenül érheti a kabinetet – fejtette ki a volt pénzügyminiszter.

A kockázatok

A jövő évi büdzsé kockázatelemzése nem volt egyszerű feladat, ugyanis egyelőre „azt sem tudjuk, milyen adónemek és kulcsok szerint fizetjük majd a terheinket” - mondta Oszkó Péter. Emiatt részletes számításokkal nem tudták felmérni a büdzsé bevételi oldalát. A másik probléma, hogy hiányoznak azok a jogszabályjavaslatok is, amelyek alátámasztanák és modellezhetővé tennék - a Széll Kálmán-tervben és a konvergenciaprogramban bejelentett - tervezett megtakarításokat.

A volt pénzügyminiszter szerint kockázat fakadhat abból is, hogy a tervezettnél nagyobb lehet a közösségi fogyasztás visszaesése, ennek kellene következnie a kormány megtakarítási terveiből. A Malév, a MÁV és a BKV gazdálkodása pedig a tartalékok kényszerű felhasználását eredményezheti.

A versenyszféra foglalkoztatásbővülésénél a kormány valszínűleg nem vette figyelembe a jelentős minimálbér-emelést, ami akadályozza majd a foglalkoztatás növekedését. Vélhetően azzal sem számolt a kabinet, hogy a kiszámíthatatlanság visszafogja a gazdasági szereplők aktivitását. Ez ronthatja a fogyasztást, a hitelezést és a beruházásokat, ami a vártnál rosszabb makropályát eredményezhet.

A lecsúszás adópolitikája

Oszkó szerint a jövő évi adómódosítások a beruházások, a foglalkoztatás és a versenyképesség ellen hatnak, és kizárólag a bevételnövelés szándéka motiválja őket. A teljes adócentralizáció (a GDP arányában mért összes elvonás) jelentősen emelkedik, és a 2012-es költségvetési hiánycél tartását elsősorban adóemelések biztosítják. Érdekes összefüggés, hogy a jövő évi büdzsé összes bevétele ezermilliárd forinttal több, mint idén, és 800 milliárd forinttal több, mint az egykulcsos adó előtt.

További probléma, hogy a közterhek megoszlásának egyre aránytalanabb rendszere alakul ki (ugyanis aránytalanul magas adóterheléssel sújtja az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőket). Az arányos adórendszer a személyi jövedelemadó esetén sem igaz – tette hozzá Oszkó Péter. A volt pénzügyminiszter szerint ez az adórendszer nem versenyképes, és már 2011-ben is lefelé csúsztunk a nemzetközi rangsorban. A jelek szerint ez a folyamat, a jövő évi változásokkal tovább gyorsul.

Az adórendszer jövőre az eddiginél is jobban fogja sújtani a vállalkozásokat. Az alacsony 10 százalékos társasági adókulcs ellenére meglehetősen magas a társaságok adózása. A tényleges adókulcs ugyanis ennek háromszorosára rúghat jövőre, ha beleszámolunk minden más, a társaságokat terhelő adót. Például a közösségi közlekedési adó - ami egyelőre képviselői módosító indítvány formájában van a parlament előtt - például másfélszeresére növelheti a vállalkozások iparűzési adóterheit. A különadók is magasak, amelyek forgalmi típusú adókként sújtják a cégeket, és rosszul hatnak az érintett cégek versenyképességére.

További kedvezőtlen változás, hogy a minimálbér vagy az átlagbér felénél lévő keresetek esetében az adóék (a munkabért terhelő adó- és járulékteher) nálunk lesz a legmagasabb, vagyis a legrosszabb az uniós és az OECD-tagországokhoz képest. Így éppen abban a foglalkoztatási sávban, amelyben foglalkoztatási problémákkal küzdünk, versenyképtelenek leszünk.

Szakadékba tolják a munkanélkülieket?

A foglalkoztatásra és a munkanélküliekre fordított kiadásokat csökkenti a kormány jövőre, a közmunkaprogramok kerete viszont megduplázódik. A közmunkaprogram azonban önmagában piaci alapú foglalkoztatást nem teremt, sőt piaci álláshelyek megszűnését is eredményezheti. A statisztikát viszont javítja, és Oszkóék úgy látják, ez is a célja a kormánynak.

A volt pénzügyminiszter szerint az ellátások csökkentésével elvileg lehet növelni a munkanélküliek elhelyezkedési szándékát, ezzel azonban akkor számolhatunk, ha javul a munkaerő-kereslet is. Azonban a kormány a legfontosabb jövedelemsávokban rontja a munkaerő-keresletet az adóváltozásokkal, így „lehet, hogy ezeket az embereket a szakadékba toljuk bele” – mondta a volt pénzügyminiszter.