A világ legjobban fizetett graffitiművésze lehet a koreai szülőktől Los Angelesben született, 36 éves David Choe, ha megtartotta azokat a Facebook-részvényeket, amelyeket azért kapott, hogy a kaliforniai cég székházának falára túlfűtött szexualitású képeket fújjon. Hét éve ugyanis – bár barátainak bevallotta, hogy nevetségesnek tartja az internetes közösségi háló ötletét, amire az őt megbízó vállalkozás épült – a pár ezer dolláros tiszteletdíj helyett elfogadta azt a kisebb részvénycsomagot, ami most 200 millió dollárt érhet, ha a Facebookot az április–májusra várt tőzsdei bevezetés 100 milliárd dollárra értékeli. A két ütemben, két helyszínen elkészült mű javadalmazása így felülmúlhatja azt az USA-ban rekordnak számító 140 millió dollárt, amit a leghíresebb amerikai kortárs festő, Jackson Pollock egyik alkotásáért fizettek ki 2006-ban.
Sokan nagyot kaszálnak azon, ha a világszerte 845 millió aktív felhasználót számláló Facebook nyilvános részvénykibocsátást hajt végre; a szükséges dokumentumokat már beadták az USA értékpapír-piaci felügyeletének (SEC). A még mindig csak 27 éves alapítót, Mark Zuckerberget a 28,4 százalékos részvénycsomagja az USA negyedik leggazdagabb emberévé teheti a Microsoft-guru Bill Gates, a szuperbefektető Warren Buffett, valamint az Oracle szoftvercéget irányító Larry Ellison után. A legfiatalabb milliárdos cím viszont a 7,6 százalékos pakettet birtokló, nyolc nappal Zuckerberg után született Dustin Moskovitznak dukál, aki szintén ott volt a 2004-ben a Harvard Egyetem egyik kollégiumi szobájából indult, eleinte diák-közösségioldalnak szánt vállalkozás kezdeténél.

Facebookos egérpad. Görgetés
AP / Paul Sakuma
De jutott 5 százalék a másik barátnak, Eduardo Saverinnek, valamint a cégecske útját az alapítóknál csak kicsit idősebb, de sokkal tapasztaltabb üzletemberként egyengető – a Facebook-történetről az amerikai David Fincher által 2010-ben készített filmben a popsztár-színész Justin Timberlake alakította – Sean Parkernek is. A Szilícium-völgy vállalkozásainak hagyományait követve a Facebook 3200 alkalmazottja közül azok, akik régóta a cégnél dolgoznak, és erőfeszítéseiket részvénycsomaggal jutalmazták, egy csapásra dollármilliomosok lesznek; a számuk meghaladja az ezret. Köztük 138,5 millió részvényre szóló opciót osztottak szét 83 centes átlagáron, miközben a kibocsátási árfolyam a várakozások szerint legalább 30 dollár lesz. Kétmillió részvényt kapott ajándékba Zuckerberg fogorvos apja is, aki fia félbehagyott egyetemi tanulmányait finanszírozta.
A tőzsdére menetelt szervező bankok is zsíros profithoz jutnak, a befektetők pedig ugrásra készen várják a papírokat, amelyek eddig csak zárt körben, főleg a vállalat fejlődése során bevont magánbefektetőknek juttatva forogtak (HVG, 2010. szeptember 4.). A SEC-hez benyújtott kérelemben 5 milliárd dolláros pakett piacra dobását jelölték meg. A várakozás hőfokát látva ez a duplájára ugorhat, de az internetes cégek körében a Facebook így is, úgy is az eddigi legnagyobb tőzsdei bevezetést hajtja végre, és az amerikai részvénytársaságok listáján is csak a Visa hitelkártyacég, az állami mentőakció után a börzére visszatérő General Motors autógyár, valamint az AT&T Wireless mobiltársaság előzi meg.
A példakép a jelenlegi internetgazdasági csúcstartó, a Google, amely 2004-ben 1,9 milliárd dollárért adott el a részvényeiből. A Facebook tőzsdei bemutatkozását várók abban bíznak, hogy a közösségi hálós cég papírja is olyan magasra szárnyal, mint a Google-é, amely hét éve 85 dollárról startolt, a múlt héten pedig már 610 dollár fölött járt. Hasonló pályaívhez a tőzsdei azonosítóként az FB jelölést megszerző Facebooknak legalább 700 milliárd dollár értékű vállalattá kellene válnia, miközben az információtechnológiai szektor legtöbbre taksált cége, az Apple 468 milliárd dollárt ér – annyit, mint a Microsoft és a Google együtt –, és ezzel egyben világelső is. A tamáskodók szerint a Facebook-kibocsátást övező mánia ugyan nem fenyeget újabb internetes lufival, de a várakozások túlzóak lehetnek.
Rögtön óvatosságra intheti a befektetőket, hogy – mint a SEC-nek elküldött bő 150 oldalas regisztrációs dokumentumból kiderül – a cégnek két részvényosztálya van, és az egyikhez tízszer annyi voks kötődik, mint a másikhoz, így az azokból bespájzoló Zuckerberg jelenleg a szavazati jogok 56,9 százalékát ellenőrzi. Többsége a tőzsdei bevezetés után is megmarad – a befolyását tovább erősíti, hogy a korábbi megállapodásoknak megfelelően több magánbefektetőt is ő képvisel a közgyűlésen –, szabadon kinevezheti az igazgatótanács tagjait, sőt halála esetére maga jelölheti ki az örököst, aki pakettjét és vele a céget is átveszi. Ez szokatlan – még a szintén az alapítók személyéhez kötött Microsoft, Google vagy Oracle esetében sem jellemző – hatalom-összpontosítás, amit máris többen kifogásoltak. Úgy vélik, a külső befektetők számára kockázatot jelenthet, ha ennyire egy embertől függ egy nyílt részvénytársaság.
A Facebook mutatói kiválóak, de nem lehengerlőek. A bevétel tavaly 3,71 milliárd, az adózott nyereség pedig egymilliárd dollár volt, az utóbbi 65 százalékos növekedést jelent. Hogy milyen hosszú az út a magasba, jelzi, hogy a Google forgalma 2011-ben 38 milliárd, nettó profitja pedig 9,7 milliárd dollár volt. A Facebook bevételének 85 százaléka származott hirdetésekből – ez egyszerre ígéret és kockázat. A közösségi hálózat újfajta, minden eddiginél személyre szabottabb reklámozási lehetőségeket kínál, ennek azonban gátja lehet a magánszféra védelmének igénye. Zuckerberg szembekerülhet a Google+ szolgáltatása révén neki versenyt támasztó Google-lal, amely igazi behemót az internetes hirdetések piacán. Ráadásul míg a Google a nyílt forráskódú Android operációs rendszere révén otthon van az online kommunikáció jövőjét jelentő mobileszközökön – okostelefonokon és táblagépeken –, a Facebook ott csak vendég. Üzleti kockázat számára az is, hogy a forgalma 12 százalékát a közösségi játékairól ismert – tavaly decemberben tőzsdére ment – Zynga hozza, amellyel szimbiózisban él, ezért ha a Farmville és társai népszerűsége esetleg esik, azt ő is megszenvedi.
A felhasználók száma még dinamikusan nő, ennek azonban fizikai határai vannak. A fejlett világban már egyre kevesebben nem tartoznak a több mint 70 nyelvet használó Facebook-közösséghez, amely „lélekszámát” tekintve országként a világon a harmadik legnépesebb lenne Kína és India után – épp azon két állam mögött, amellyel a legtöbb gondja van. Indiában több per is indult az amerikai cég ellen a magánszféra megsértése miatt, míg az internetet cenzúrázó Kína nemes egyszerűséggel – akárcsak a Twitter mikroblogot – nem engedi be a Facebookot az országba. Ez utóbbit a regisztrációs dokumentum is a terjeszkedés akadályának nevezte.
NAGY GÁBOR