A kutatást az Ipsos Zrt. végezte 2012. július 6-16. között, a 18-65 év közötti devizahitellel rendelkező lakosság körében, 500 fős mintán. A kutatás során olyan személyeket kérdeztek meg, akik élnek az árfolyamrögzítés lehetőségével, azaz 2012. április 1. óta szerződtek, a szerződés folyamatban van vagy szándékukban áll belépni az árfolyamgát új rendszerébe.

A kutatás szerint az árfolyamgátat igénybe venni szándékozó devizahitelesek többsége jelenleg fizetési nehézségekkel küzd, de bízik abban, hogy az árfolyamrögzítés időszakának lezárulta után képes lesz fizetni az újra megnövekedett törlesztőrészletet. A megkérdezettek mintegy fele a gyűjtőszámla időszaka alatt a törlesztőrészlet csökkenéséből adódó különbözetet félreteszi. 

A megkérdezettek családi költségvetésének átlagosan 40 százalékát teszi ki az elmúlt évek során jelentősen megnövekedett havi törlesztőrészlet, és válaszadók több mint felének 70 ezer forintnál magasabb a havi törlesztése. 

Nem meglepő, hogy a felmérés szerint az árfolyamgátat igénybe venni szándékozó devizahitelesek 81 százaléka tartós vagy átmeneti fizetési problémái miatt él ezzel a fizetési könnyítéssel, a megkérdezettek 16 százalékának viszont eleve nem okoz gondot a törlesztés, azért veszik igénybe az árfolyamgátat, mert kedvező lehetőségnek tartják.

Az árfolyamgát igénybevétele után a megkérdezettek 10-30 ezer forintos törlesztőrészlet-csökkenésre számítanak. Ezt az összeget a válaszadók közel fele meg kívánja takarítani, a megtakarítani szándékozók között a leggyakoribb cél a későbbi hiteltörlesztés elősegítése (37 százalék), a biztonsági tartalék képzése (ezt tervezi a válaszadók 20 százaléka), valamint a gyermekek támogatása (13 százalék ezt a választ adta). 

Az árfolyamgátnak köszönhetően felszabaduló összeget megtakarítani szándékozó válaszadók leginkább középtávra, a gyűjtőszámla hitel futamidejével megegyező 1-5 éves időtávra szándékoznak félretenni. Számukra a befektetés biztonsága a legfontosabb (41 százalék), míg a likviditás (33 százalék) és a magas hozam (25 százalék) csak kisebb súllyal szerepel. Az így keletkező pénzösszegek a válaszok szerint leginkább lakáscélú megtakarításokba vándorolnak majd (47 százalék választotta ezt a megtakarítást). 

A megkérdezettek 62 százaléka úgy véli, nem okoz majd gondot a törlesztés az árfolyamgát-időszak lejártával. Elgondolkodtató azonban, hogy a válaszadók 36 százaléka esetében problémás lehet a várhatóan emelkedő törlesztőrészlet fizetése, 11 százalékuk tart attól, hogy nem fogja tudni fizetni a megnövekedett részleteket.

A Budapest Banknál augusztus 1-jéig több mint 2.500-an igényelték az árfolyamgátat. A pénzintézet adatai szerint egy átlagosnak számító, 7,5 millió forintos, 2007 januárjában folyósított 20 éves futamidejű svájci frank alapú deviza jelzáloghitel havi törlesztőrészlete 381 svájci frank. Ennek forint ellenértéke 240 forintos árfolyamon 91.440 forint. A rögzített 180 forintos árfolyamon számolva a havi törlesztőrészlet 68.580 forint lesz, tehát ebben az esetben 22.860 forinttal kell kevesebbet fizetni az adósnak az árfolyamrögzítés ideje alatt.