szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A devizahitelesek közel fele félreteszi az árfolyamgát időszaka alatt a törlesztőrészlet csökkenéséből adódó különbözetet. Azzal viszont, hogy a védelem után emelkedni fognak a terhek, alig kétharmaduk van tisztában.

A svájci frank árfolyamának drasztikus növekedése, a reáljövedelmek és munkalehetőségek csökkenése jelentős pluszterheket ró a háztartásokra. A Budapest Bank által megkérdezett devizahitelesek családi költségvetésének átlagosan 40 százalékát teszi ki az elmúlt évek során jelentősen megnövekedett havi törlesztőrészlet, és több mint felüknek (52 százalék) 70 ezer forintnál magasabb a havi törlesztése.

Így érthető, hogy a felmérés szerint az árfolyamgátat igénybe venni szándékozó devizahitelesek 81 százaléka tartós vagy átmeneti fizetési problémái miatt él ezzel a fizetési könnyítéssel. A megkérdezettek 16 százalékának eleve nem okoz gondot a törlesztés, hanem azért veszi igénybe az árfolyamgátat, mert kedvező lehetőségnek tartja. Mint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének legfrissebb adataiból kiderül, az első két hónapban kevés devizahiteles kérte az árfolyamvédelmet, júniusban viszont megugrott a védelmet kérők száma.

A legtöbben félretesznek

Az árfolyamgát igénybevétele után a megkérdezettek 10-30 ezer forintos törlesztőrészlet csökkenésre számítanak. Ezt az összeget a válaszadók közel fele (47 százalék) részben vagy egészben meg kívánja takarítani. A megtakarítani szándékozók között a leggyakoribb cél a későbbi hiteltörlesztés elősegítése (37 százalék), a biztonsági tartalék képzése (20 százalék), valamint a gyermekek támogatása (13 százalék). A válaszadók megfontoltságát tükrözi, hogy mindössze 6 százalék nyilatkozott úgy, hogy még nem tudja, mi lesz az árfolyamgátból származó megtakarításainak sorsa.

©

Az árfolyamgáttal felszabaduló összeget megtakarítani szándékozók leginkább középtávra, a gyűjtőszámla hitel futamidejével megegyező 1-5 éves időtávra tesznek majd félre. Az így keletkező pénzösszegek a válaszok szerint leginkább lakáscélú megtakarításokba vándorolnak majd (47 százalék). Sokan egyszerűen a folyószámlájukon akarják tartani ezt a pénzt (28 százalék), esetleg lekötött betétbe helyezik (26 százalék). A válaszadók 15 százaléka tervezi befektetési alapokba tenni a pénzét, és 12 százalék vesz fontolóra valamilyen biztosítási formát. Azok, akik részben vagy egészben felélik a törlesztőrészlet csökkenésével „nyert” összeget, legtöbbször a napi kiadásokra (vásárlásra, fogyasztásra) fordítják azt (37 százalék). Sokan vannak, akik meglévő egyéb hiteleik aktuális törlesztőrészleteit fizetik ebből az összegből (22 százalék), vagy gyermekeiket támogatják belőle (17 százalék).

Mi lesz az árfolyamgát lejárta után?

A konstrukciót a válaszadók nagyobb része viszonylag jól ismeri: 57 százalékuk tisztában van azzal például, hogy az árfolyamgát megszüntetése 5 évnél korábban is lehetséges, azonban a legtöbb válaszadó (64 százalék) a teljes időszakot ki kívánja használni. Az ezzel kapcsolatos tájékozódás azonban sokak esetében hiányos, ezt mutatja az is, hogy magas azok aránya (39 százalék), akik nincsenek tisztában azzal, hogy a gyűjtőszámlahitel lejártát követően növekedni fog a törlesztőrészletük: 8 százalék azt hiszi, hogy a törlesztésük tovább csökken majd, míg 9 százalék szerint változatlan marad, további 22 százalék pedig nem is tudja, mi történik majd az árfolyamgát lejárta után.

Azok, akik tisztában vannak azzal, hogy a törlesztőrészlet a „türelmi időszak” után növekedni fog (61 százalék), többnyire 10-30 ezer forintos emelkedéssel számolnak.  A megemelkedő törlesztést a legtöbben (46 százalék) a majdani havi keresetükből tervezik fizetni, 34 százalék az öt év alatt erre a célra félretett pénzből, míg 13 százalék egyéb megtakarításait használja majd.

Általában elmondható, hogy a megkérdezettek 62 százaléka úgy véli, nem okoz majd gondot neki a hiteltörlesztés az árfolyamgát időszak lejártával. A többség (56 százalék) arra számít, hogy pénzügyi helyzete kedvezőbbre fordul öt év alatt. Elgondolkodtató azonban, hogy 36 százalék esetében problémás lehet a várhatóan emelkedő törlesztőrészlet fizetése: 11 százalék tart attól, hogy nem fogja tudni fizetni a megnövekedett részleteket, 25 százalék pedig abban bízik, hogy a kormány vagy a bankok 2017 után is kínálnak valamilyen megoldást a fizetési nehézségekkel küzdőknek.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
És akkor a kasszások már többet nézik az órát, mint az árut

És akkor a kasszások már többet nézik az órát, mint az árut

Megúszhatja a pótdíjfizetést, aki utólag éves autópálya-matricát vesz

Megúszhatja a pótdíjfizetést, aki utólag éves autópálya-matricát vesz

Van, amire jobb egy mesterséges barát, mint a szülő?

Van, amire jobb egy mesterséges barát, mint a szülő?