"Nincs többé pénz a luxusra, és ez segít" - mondta el a Kathimerini görög napilapnak egy rodoszi biciklibolt-tulajdonos, aki hozzátette, hogy nemrég még csak 40 kerékpárt adott el évente, most viszont már több, mint 350-nél jár. A növekvő üzemenyagárak és útadó, kombinálva a magas, több, mint 23 százalékot meghaladó munkanélküliséggel, egyre több görög autóst lehetetlenített el, akik kényszerűségből a biciklit választják.
Míg a nagyobb városokban sorra zárnak be a kiskereskedelmi boltok az országot sújtó gazdasági válság következtében, addig Athénban például havonta nyílik egy új biciklis bolt vagy szervíz. Az új divat egészen odáig ment, hogy az athéni polgármester is elkezdett azon gondolkodni, hogy az Európa más városaihoz hasonlatos bérbicikli rendszer bevezetéséről indítson vitát.
Elena Koniaraki, egy 39 éves értékesítési szakember például gyerekkora óta először ült újra biciklire. Szerinte Görögországban nincs meg az a biciklis kultúra, mint például egyes északi államokban, viszont egyre többen látják ma a kerékpározást közlekedési alternatívaként. "Ugyanakkor ha elmegyek a helyi piacra bevásárolni, és hazafelé tekerek megrakodva, akkor sokan rámköszönnek és még integetnek is" - modta az értékesítési szakember.
