A kutató kedden, az Európai Tanulmányok (Európa 2002) Alapítvány és az UniCredit Bank Európa Klub rendezvényén - amelynek témája az új EU tagországokba történő FDI beáramlás és jövedelemkiáramlás volt - elmondta: a válság elhúzódása miatt az FDI-beáramlás a következő években tartósan gyenge marad, a bankokat a rizikótól való tartózkodás jellemzi, ezért nem szívesen finanszírozzák a beruházásokat, s a vállalatok is "ülnek" a pénzükön.  

A külföldi tőkebeáramlásnak Hunya Gábor szerint általában két, egymásnak ellentmondó értelmezése van  Az egyik szerint az FDI a gazdasági fejlődés egyik motorja; az országok között "szépségverseny" zajlik, ha magas a külföldi tőkebeáramlás, úgy gondolják, hogy sikeres az ország, ha pedig nem, akkor sikertelen. A másik szerint a külföldi vállalatok túlsúlyossá váltak ezekben az országokban, elnyomják a helyi gazdaságot, a külföldi tőke jövedelme pedig kiáramlik.  

Ez az álláspont minden országban egymással párhuzamosan megjelenik. Ennek a skizofrén állapotnak a kutató szerint legalább három oka van. Az egyik, hogy a nemzetközi pénzügyi válságot a külföldi tőkekapcsolatok közvetítették a feltörekvő országok felé a külföldi bankokon keresztül. A másik, hogy a külföldi vállalatok több ágazatban kvázi monopolhelyzetre tettek szert, ezért a kisvállalatok úgy gondolják, hogy akadályozza őket a jelenlétük. Harmadsorban, a külföldi vállalatoknak jövedelmük képződik, amelyet szabadon felhasználnak, akár ki is viszik, ami a kutató szerint természetes, hiszen mi másért fektetnének be, mint profitszerzés céljából.  

A válság következtében a térségben csökkent az FDI-beáramlás, néhány országban - Magyarországon és Lengyelországban - azonban tavaly időszakos növekedés volt tapasztalható. A kutató szerint azonban minden országba változatlanul eléggé jelentős mértékű külföldi tőke érkezik. A korábbi évekhez képest Bulgáriában, Romániában tapasztalható probléma, ahová a 2000-es évek vége felé az ingatlanboom vitt jelentős mértékű külföldi tőkét, és most visszaállt a gazdasági fejlettségnek megfelelő szintre. 

Az, hogy az erőteljes tőkebeáramlás serkenti a gazdasági növekedést, vagy egy dinamikusan bővülő gazdaság vonzza a külföldi tőkét, eldönthetetlen, valószínűleg mindkettő igaz. Az idén az FDI-beáramlás visszaesése várható a térségben, nagyrészt a gazdasági növekedés visszaesése, az exportpiacok stagnálása miatt.  

A működő tőke formáit elemezve a kutató elmondta: Csehországban, amely nagyon stabil gazdaság, az újrabefektetett jövedelem nagyon magas. Romániában, ahol még nagy a részvényarány, amit befektettek a befektetők, igyekeznek minél előbb ki is vinni az országból. A zöldmezős beruházások erőteljesen visszaestek azokban az országokban (Lengyelország, Románia), amelyekben a válság előtt  felszaladtak. Ez a tendencia ugyan mindegyik országban látható, de az utolsó két évben - elsősorban Csehországban, de Magyarországon és Szlovákiában is - konszolidálódott a helyzet. 

Magyarországon az utóbbi években jelentősen emelkedett a relokációk (vállalatok Nyugatról való áttelepítése) száma, ami egyik mozgatórugója a zöldmezős beruházásoknak, ugyanis egyre fontosabb a hatékonyság növelése, a tevékenység olcsóbb telephelyre  kihelyezése. 

A termelésben a később fejlődésnek induló országokban nagyon magas a külföldi többségű vállalatok részaránya: 50 százalék Írországban, 40-50 százalék Szlovákiában és Magyarországon, de Románia is kezd felzárkózni - mondta a kutató. A foglalkoztatásban ugyanakkor sokkal kisebb a szerepük a külföldi vállalatoknak, ami mutatja, hogy a termelést lehet növelni a külföldi tőke vonzásával, de a foglalkoztatási problémákat jóval kevésbé lehet megoldani.  

A profitráta - az FDI-jövedelem az FDI-állományhoz képest - 2007 óta csökken valamennyi országban. A repatriált jövedelem néhány országban jelentősen megnőtt a válság óta, sokszor az anyavállalatok hiányát foltozták be az anyavállalatok nyereségével. Magyarország, Csehország és Szlovákia között nincs jelentős különbség, a jövedelem 20-25 százaléka marad benn az országban.