szerző:
hvg.hu

A megszorításokat megszorítások követik az eurózóna déli perifériáján. Egyre inkább úgy tűnik, hogy Spanyolország sem menekül meg a nemzetközi pénzügyi mentőcsomagtól. A spanyol társadalom ugyanakkor nem hajlandó elfogadni a tervezett intézkedéseket, erőszakos tüntetésbe torkollnak a kormány elleni demonstrációk. Az eddig a reformok területén éltanulónak számító Portugáliában is elkezdtek forrni az indulatok. Görögország pedig továbbra is szinte csak vegetál.

Egymást érik a tüntetések az eurózóna déli perifériáján a már folyamatban lévő és tervezett megszorítások miatt. Görögországban és Spanyolországban minden negyedik ember munkanélküli, egyre többen élnek a szegénységi küszöb alatt, a bércsökkentések eredményeképpen egyre kevesebb az emberek elkölthető pénze is. A gazdasági-szociális krízis szélén tántorgó országok a nemzetközi hitelekért cserébe komoly reformintézkedéseket és megszorításokat vállaltak, ám elképzelhető, hogy a társadalmi ellenállás következtében egyes elképzelések nem tudnak majd megvalósulni.

A dominó leggyengébb eleme most éppen Spanyolország, ahol a megrendült bankrendszer után lehetséges, hogy maga az állam is nemzetközi pénzügyi mentőövre is szorulhat, bármennyire is igyekszik ezt egy 40 milliárd eurós megszorítócsomaggal elkerülni az ország kormánya. A spanyolok mellett Portugália is komolyabb bajba kerülhet, mivel a megszorítások végigvitelében eddig éltanulónak számító országban is egyre inkább mozgolódnak a polgárok - a kiadáscsökkentések húsbavágóak. A déli periféria igazi feketebáránya, Görögország pedig továbbra is a teljes vegetáció állapotában található.

Az Ibériai-félsziget gazdasági romhalmazzá válik

A főszereplő ma Spanyolország volt, a kormány az eredetileg tervezetthez képest három órás késéssel 40 milliárd eurós megszorításokat jelentett be, melyek között döntően kiadáscsökkentő lépések és strukturális reformok szerepelnek. A megszorítások körvonalait már július óta tudni lehetett most, ám most derülteki ki a pontos lépések. A bejelentések szerint a kormányzat 2013-ra fél százalékos GDP csökkenéssel számol, remélik, hogy ez lesz az utolsó recessziós év. Az adóbevételek 5 milliárd euróval, 175 millárdra nőnek. A spanyol kormány igyekszik az ország versenyképességén is javítani, liberalizálják az energia és telekommunikációs szektort. A kormány 3 milliárd eurót elvesz az állami társadalombiztosítási alapból, hogy megoldja a nyugdíjak területén mutatkozó likviditási problémákat.

A megszorítócsomag pontjai között szerepel még, hogy a 2500 euró feletti lottónyereményeket is megadóztatják majd, 20 százalékos lesz a kulcs. A kormányzati kiadások is csökkennek, majdnem 9 százalékkal. A nyugdíjkorhatárt nem emelik, ám arra ösztönzik majd az embereket, hogy ne menjenek korkedvezményes nyugdíjba. A kormány emellett létrehoz egy olyan szervezetet is, mely az állami kiadások elköltését és a költségvetési hiány alakulását monitorozza majd. 

Mindemellett az idei költségvetési hiánnyal gond lehet. A spanyol kormány idényre 6,3 százalékos költségvetési deficitet vár, ám egyes elemzők szerint ez akár 7 százalék, vagy afölé is kúszhat. Jövőre 4,5 százalékre szeretné leszorítani a spanyol kabinet az inflációt, de ez is erősen kétséges. Így hiába akar 150 milliárd eurót megspórolni a spanyol kormány 2014-ig, a piacok egyelőre negatívan ítélik meg ezt az ígéretet, mivel szerintük "túl sokat akar markolni a kormány, de keveset tud majd fogni."

A megszorításokra tüntetésekkel reagáltak az emberek Spanyolországban: kedden például Madridban a rendőrök összecsaptak a parlamenthez vonuló, új választásokat követelő tüntetőkkel. Legalább hatvanan megsérültek az utcai harcokban, ahol a rendőrség többek közt gumilövedékekkel lőtte a tüntetőket.

Spanyolországban elszabadultak az indulatok
©

A piaci hangulat romlása is egyértelműnek látszik: a madridi tőzsde 4 százalékos mínuszban zárt szerdán, a 10 éves spanyol állampapírok kamata pedig újra 6 százalék fölé emelkedett. A megszorítócsomag bejelentésének hatására gyengült az euró, az IBEX 35 tőzsdeindex pedig 0,2 százalékos mínuszba ugrott a csomag nyilvánosságra kerülése után. Eközben a spanyol jegybank olyan közleményt tett közzé, melyben arra figyelmeztet, hogy a birtokukban lévő adatok szerint a harmadik negyedévben is tovább csökkent a termelés, és így tovább mélyült a recesszió is.

Múlt héten a spanyol bankszektor egyik legnagyobb szereplője, a BBVA úgy becsülte, hogy az eddig elköltött 20 milliárd eurón felül még további 60-at kell belepumpálni az ország pénzintézeteibe, hogy meggyengült helyzetüket meg tudják erősíteni. Egyes hírek szerint azonban ennyi nem lesz elég, a júniusban kialkudott 100 milliárd eurós spanyol bankmentő csomagon felül is kell még pluszforrásokat biztosítani Spanyolroszágnak. A spanyol pénzintézetek stressztesztjeinek eredményei pénteken kerülnek nyilvánosságra, így akkor kiderülhet, hogy pontosan hol is inog komolyan az állam bankrendszere, hova kellene még pluszforrásokat tenni.

Ha mindez még nem lenne elég, Mariano Rajoy spanyol kormányfőnek meggyűlik a baja az ország “legrebellisebb” tartományának számító Katalóniával is. Bár a részleges önállósággal rendelkező északnyugati spanyol régió is komoly adóssággondokkal küzd - nemrég kért központi madridi pénzügyi segítséget -, a katalánok ugyanakkor mégis inkább a függetlenség irányába mozdulnának. Barcelonában például most szeptemberben másfél millió ember vonult az utcákra a katalán függetlenséget követelve. Artur Mas, Katalónia elnöke szeptember 25-én jelentette be, hogy előrehozott választásokat tartanak az autonóm régióban, mivel Katalónia önrendelkezésének megteremtéséhez friss társadalmi és politikai felhatalmazás szükséges. Alfredo Perez Rubalcaba spanyol szocialista pártvezér szerint Rajoy kezei közül egyre inkább csúszik ki az ország irányítása. (Eközben újabb spanyol tartomány, Castilla-La Mancha jelentette be, hogy pénzügyi segítséget kér Madridtól, a régiónak 848 millió euróra lenne szüksége. A madridi kormányzat 18 milliárd eurós alapot állított fel, hogy megsegítse a szorult helyzetben lévő tartományokat).

A spanyol kormányfőt az európai színtérről is kritikák érik, mivel az ország kormánya egyelőre még nem döntötte el, hogy megrendült állampapír piaci pozíciói következtében a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) és az Európai Unióhoz (EU) kívánnak-e fordulni pénzügyi segítségért. Jelenleg “csak” a 100 milliárdos bankmentőcsomag van terítéken, de ha jelentős emelkedésnek indulnak az állampapírok kamatai, akkor Rajoy nem habozna a nemzetközi szervezetkhez fordulni, ezt már korábban is jelezte. Az ugyanakkor nem világos, hogy mi lehet az a határ, amikor ez bekövetkezhet, és sok befektető emiatt is ideges, ha a spanyol helyzet szóba kerül.

Portugália is egy helyben topog

Az Ibériai-félsziget másik állama, Portugália eddig úgy tűnt, hogy példával szolgálhat az IMF-EU pénzügyi mentőcsomagért cserébe hozandó reformok megvalósítása tekintetében. A 78 milliárd euróért cserébe Portugália is megszorításokat vállalt, ám Pedro Passos Coelho a kiadáscsökkentési manőverek között most elszámította magát, a munkavállalói társadalombiztosítási hozzájárulás növelésének ötletével kihúzta a gyufát az ország polgárainál. Szeptember 15-én több mint 40 városban vonultak az utcára az emberek Portugáliában, legalább 100 ezer ember tüntetett a tervezett intézkedés ellen. A kormány végül kénytelen volt visszakozni, és nem csak a demonstrálók miatt, hanem mivel a kormánypárton belül is erős törés mutatkozott a kérdés tekintetében. Egy politikai krízis semmiképpen nem tenne jót az ibériai államnak, mivel a befektetők eddig úgy tekintettek az országra, hogy az rendben betartja a hitel feltételeit, elvégzi a szükséges kiadáscsökkentéseket és reformokat.

Portugáliában a bércsökkentések és adóemelések miatt negyedével csökkentek a fizetések
©

A megszorítások és átalakítások következtében, hiába sikerült lecsökkenteni a költségvetési hiányt egy év alatt majdnem 3 százalékkal, ez azonban komoly társadalmi következményekkel járt. Megugrott a munkanélküliség, jelenleg 15 százalékon áll a mutató, a portugál munkavállalók és nyugdíjasok pedig jövedelmük 24 százalékát vesztették el a bérek megvágása és adóemelések következtében.

A helléneknél is megszorítani kell, de már szinte senki sem bírja

Görögország továbbra is szinte csak a vegetáció állapotában található, az ország gazdasága immár ötödik éve van recesszióban, ezalatt az időszak alatt eltűnt a hellén állam GDP-jének ötöde. Antonisz Szamarasz miniszterelnök csütörtökön találkozott kormányának koalíciós partnereivel, és megállapodtak a már tervben lévő 11,5 milliárd eurós megszorítócsomag részleteiről. A tervezett intézkedések között szerepel minden bizonnyal a nyugdíjkorhatár emelése, 15 ezer közszolga elbocsátása és 2 milliárd euró megtakarítás egyes adóügyi megoldásokból. A jelentések szerint a görög kormány arra kéri majd hitelezőit, hogy négy évvel hosszabbítsa meg a hitelprogram kifutását, így több idejük marad a reformokra. Szamarasz abban bízik, hogy október 8-án a görög parlament már szavazhat is az intézkedésekről. Az Európai Unió illetékesei pedig október 18-án, a következő csúcstalálkozón pedig dönthetnek is arról, hogy a görög állam megkapja-e a hitel következő, 31 milliárd eurós részletét. Egyes értesülések szerint azonban a görögöknek további forrásokra lesz szükségük, nem lesz elég számukra 110 és 130 milliárd eurós hitel, hanem további 30 milliárd euróra és plus két évre is szükségük van a tervezett reformok megvalósításához.

A görögöknek már végképp elegük van
©

A görög polgároknak azonban már elegük van a megszorításokból. Szerdán Athénben a parlament épületénél és a főtéren csaptak össze a Molotov-koktélokkal és utcakövekkel támadó tüntetők a rendőrökkel, miközben EU, és IMF-ellenes jelszavakat skandáltak. Az athéni demonstráción is több tízezren vettek részt, de Görögország más városaiban és tüntetések voltak a Szamarasz-kormány megszorítási tervei ellen, először azóta, hogy a kabinet megkezdte munkáját. 

A tüntetések mellett szerdán általános sztrájkot is tartottak Görögországban. Bezártak az iskolák, több légi járat kimaradt, és akadozott számos szolgáltatás, köztük turisztikai és egészségügyi szolgáltatások is. A tiltakozó megmozdulást meghirdető két érdekvédelmi szövetség, a magángazdaságban dolgozók vezető szakszervezete, a GSEE, valamint az ADEDY közszolgálati dolgozókat tömörítő szakszervezet hozta tető alá.

A görögök harmada eközben már a szegénységi küszöb alatt él, 24 százalékos a munkanélküliség és 90 százalékuk szerint a tervezett megszorítások a terheket a szegényekre helyezik és egy egyáltalán nem fair megoldást nyújtanak.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Az úszóverseny győztese, aki medencébe fulladt

Az úszóverseny győztese, aki medencébe fulladt

A bokrok közül ugrott ki a szarvas, centiken múlott a hatalmas baleset – videó

A bokrok közül ugrott ki a szarvas, centiken múlott a hatalmas baleset – videó

Három buliból hazatérő lány elvitt egy csuklós buszt

Három buliból hazatérő lány elvitt egy csuklós buszt

Folyamatosan támadják a hackerek az internet gerincét, és egyre nagyobb a baj

Folyamatosan támadják a hackerek az internet gerincét, és egyre nagyobb a baj

Fotók: Mars-bázist épített Kína a Góbi sivatagban, lenyűgöző lett az eredmény

Fotók: Mars-bázist épített Kína a Góbi sivatagban, lenyűgöző lett az eredmény

Duplájára bővíti diákoknak szóló játékfüggőség elleni kampányát a Szerencsejáték Zrt., de még így sem túl acélos

Duplájára bővíti diákoknak szóló játékfüggőség elleni kampányát a Szerencsejáték Zrt., de még így sem túl acélos