Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Minden bevetett eszköz ellenére nem javul a fizetési problémával küszködő adósok helyzete, a lakosság a fennálló kölcsönállományának csupán 67 százalékát fizette késedelem nélkül az MNB adatai szerint - írják a Pénzkérdés blog szerkesztői legfrissebb bejegyzésükben. Egy éve ez az arány még 73 százalék volt. A legmegdöbbentőbb ugyanakkor talán az, hogy majdnem 10 százalékra rúgott az egy éve nem törlesztett lakossági hitelek aránya. Rajtuk már minden bizonnyal nem segítenek az olyan típusú könnyítések, mint az árfolyamgát, a nagy kérdés azonban az, hogy a magáncsőd intézménye nyújthat-e számukra könnyítést?
A nyugat-európai országokban már évtizedek óta működik ez az intézmény, legelőször Dánia vezette be 1984-ben, régiónkban Ausztria és Csehország csatlakozott később a sorhoz, utóbbi állam 2008-ban. A nyugat-európai modellek többféle privát csődeljárást tesznek lehetővé, általában mindenhol lehetséges egy hosszabb távú fizetési megállapodás megkötése a hitelezőkkel (vagy akár beleegyezésük nélkül is).
Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben az adósnak általában 5 évig együtt kell működnie egy vagyonkezelővel, aki a bevételeinek egy jelentős részét a hitel törlesztésére fordítja és szorosan felügyeli az adós gazdálkodását, életvitelét. A vagyonkezelő azt is megszabhatja például, hogy az adósnak milyen továbbképzésen kell részt vennie, hogy munkát kapjon.
A fentiekből is látszik, hogy ez elég komoly áldozatokkal jár, így nem csoda, ha nem tolonganak az emberek ezért az adósságrendezési formáért. A válság hatására azonban megszaporodott a magáncsődöt igénybe vevők száma: Ausztriában szeptemberig több mint 7300 fő választotta ezt a törlesztési formát. A csúcstartó azonban az Egyesült Királyság, ahol tavaly 144 ezren vették igénybe ezt az intézményt - ez a szám háromszor annyi, mint 2003-ban.
A magyar adósok viszont sokkal keményebb diónak bizonyulhatnak, mivel a legtöbb esetben azt sem tudják, hogy milyen megoldásokkal rendezhetnék problémájukat. Komolyabb áldozatot (pl. a lakásuk eladását) a szorult helyzetben lévő adósok nem igazán akarnak vállalni, inkább külső segítségben - állam, bank - bíznak az érintettek. A legnagyobb kérdés az, hogy milyen kondíciók, feltételek szerepelnek majd a hazai magáncsőd intézményénél - ha egyáltalán bevezetik majd -, egy felkészült vagyonkezelő sokak számára megoldást nyújthatna.
