Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Átlagos növekedéssel számolva a transzeurópai közlekedési folyosók forgalma 2041-re megduplázódik, a magyar pályaszakaszokon pedig megkétszereződik a forgalom - írja a szerdai Napi Gazdaság. E forgalom tartásához, és ahhoz, hogy a közúti forgalom 5-10 százalékát a vasútra lehessen terelni, mindenképpen szükség lenne egy Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) megépítésére.
A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) szerint a főváros vasúti rendszere már most is kapacitásproblémákkal küzd, folyamatosak a fennakadások.A nagy részben uniós forrásból finanszírozható elkerülő pályaszakasz hossza nyomvonaltól függően 190-280 kilométer, az ára pedig 270-600 milliárd forint lehet. A fővárosi vonalak leterheltségének fő oka, hogy egyszerre bonyolítják a személy- és tranzit teherforgalmat. Csak a mai színvonal fenntartásához is legalább 250 milliárdos fejlesztésre lenne szükség.
A kiszámíthatatlan és lassú vasúti áruszállítás forgalomátvándorlást eredményez, vagyis sokan a közutat részesítik előnyben. Az árutonna-kilométerre eső díj - rövid távon - jelenleg vasúton kétszerese a közútinak, fejlesztések nélkül ezért a kötött pálya nem lehet versenyképes teherszállítási alternatíva. A vasút környezetre gyakorolt zajterhelése miatt felmerült a kötött pályás forgalom hazai korlátozása is egyes helyeken, így Magyarországot elkerülheti a nemzetközi vasúti forgalom, ami a cégek elvándorlásához is hozzájárulhat.
A V0 megépítése mindenképpen szükséges lenne, fejleszteni kell a kapcsolódó vasúti infrastruktúrát, illetve át kell alakítani a hozzáférést biztosító díjszámítási módszert, egyszerűsíteni az engedélyezést és a szabályozást. A szövetség becslése szerint így reális lehet a jelenlegi vasúti áruforgalom legalább évi 10 százalékos bővülése, azaz a közútről történő ilyen arányú forgalomátterelés.
