Az előírások összhangban vannak a szervezet és a G20-as államok vezetői által 2011 novemberében elfogadott, nemzetközi rendszerjelentőségű bankokra előírt többletkövetelményekkel. A testület javaslata szerint a nemzetközi előírásokat a nemzetközi szabályozás során megállapított menetrendnek megfelelően 2016 januárjáig kellene elfogadni.
A bankok azonosításánál figyelembe veszik a pénzintézet méretét, az összefonódottság mértékét, a bankrendszer szerkezetét, illetve a bank tevékenységének összetettségét.
"A nemzeti szinten fontos bankok csődjének hatásai jelentősebbek lehetnek, mint a nem rendszerszintű bankoké. A testület által kidolgozott elvek oly módon kezelik ezt a kérdéskört, hogy fenntartják a nemzetek rugalmasságát, hogy a saját pénzpiacaik sajátosságaihoz alkalmazkodó szabályozást fogadjanak el" - fogalmazott Stefan Ingves, a Bázel Bankfelügyeleti Bizottság elnöke.
A magyar Pénzügyi Stabilitási Tanács, amelynek tagja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, illetve a mindenkori pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, júliusi ülésén tárgyalta a magyarországi szabályozásra vonatkozó, a PSZÁF által készített koncepciót. A szakértői szintű együttműködést akkor a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatta, az MNB pedig azt javasolta, hogy a kérdésre a nemzetközi irányelvek nyilvánosságra hozatala után térjenek vissza.
