Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank közgyűlésén pénteken Tokióban a magyar gazdaság helyzetéről és a magyar gazdaságpolitika lépéseiről tájékoztatta az IMF tisztségviselőit.
Az IMF/EU-tárgyalásokkal kapcsolatban azt mondta: "szívesen mondanám, hogy már meg is van az időpontja, de ez nem volna igaz". Felmerült, hogy a kormány eurókötvényeket bocsásson ki a devizapiacon, de erre Magyarország csak az IMF-megállapodás megkötését követően készül - erősítette meg a hiteltárgyalásokért felelős miniszter. Hozzátette, nem lenne helyes azt az üzenetet küldeni, hogy Magyarországnak nem fontos a megállapodás.
Más megközelítésből a miniszter úgy ítélte meg, hogy ha nem változik alapvetően a nemzetközik környezet 2013 közepéig-végéig, akkor Magyarországnak nem lesz szüksége külső finanszírozásra.
Szerinte Magyarország fiskális pozíciója sokat javult az elmúlt két évben, de kiigazítás óhatatlanul magával hozta a növekedési feltételek romlását és a növekedési kilátások miatt továbbra is sebezhető az ország, bár sokkal kevésbé, mint két évvel ezelőtt. "Akkor azon országok tízes listáján voltunk, ahol hamarosan várható a csőd. Ettől szerencsére messze kerültünk" - tette hozzá.
Az IMF kedden megjelent Világgazdasági Kitekintésében idén 1 százalékos csökkenést vár Magyarországon, jövőre pedig 0,8 százalékos növekedést jósol.
Varga Mihály felidézte, hogy az elmúlt két évben a bruttó hazai termék 82 százalékáról 77 százalékára csökkent az államadósság aránya, a költségvetési hiányt illetően "nem az a kérdés, hogy 5-6 vagy 7 százalék, hanem hogy a három százalékot tudjuk tartani", a folyó fizetési mérleg pedig már tartósan többletet mutat.
Az európai gazdasági helyzettel - amely az IMF-közgyűlés legtöbbet emlegetett témája - kapcsolatban kifejtette: "a legnagyobb kérdés, hogy az eurózónában és tágabb értelemben véve az EU-ban az együttműködés milyen formáját lehet kialakítani, és az mennyiben járhat a nemzeti szuverenitás feladásával. A magyar kormánynak is döntenie kell erről a megfelelő időpontban."
Véleménye szerint a problémák abból adódnak, hogy az euró bevezetése féloldalasan történt meg: miközben a monetáris politika egységessé vált, a fiskális politika teljesen nemzeti hatáskörben maradt, ami már akkor is azt mondatta a szakértőkkel, hogy rendkívül nehéz lesz fenntartani az együttműködést. Olyan döntéseket kell hozni, amelyek nem visszafordítják ezt a folyamatot, hanem azokat a hibákat küszöbölik ki, amelyek az euróbevezetés előtt megtörténtek - mondta Tokióban Varga Mihály.
