Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az OECD-országok többségében tavaly tovább nőttek az állam adóbevételei a 2008-2009-es válság idején tapasztalt csökkenés után - tette közzé szerdán elemzésében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).
Magyarországon csökkenést mutatott ki az OECD: tavaly az bevételek a GDP 35,7 százalékát tették ki, míg 2010-ben 37,9 százalékát. A válság előtt, 2007-ben még 40,3 százalék volt ez az arány.
Az elemzésben szereplő 29 tagországban - amelynek adatai elérhetők voltak - átlagosan a bruttó hazai termék (GDP) 34 százalékának megfelelő összeget gyűjtött be az állam 2011-ben adók formájában, ami kissé meghaladja az egy évvel korábbi 33,8 százalékot. A válságot megelőző esztendőben, 2007-ben még 35,1 százalék volt az arány, utána azonban folyamatosan csökkent, mivel a krízis sok országot recesszióba döntött.
A vizsgált országok közül húszban nőtt az adóteher, és mindössze hatban csökkent. Magyarország mellett Svédországban és Észtországban csökkentek a legnagyobb mértékben az adók tavaly az előző évhez viszonyítva, a legnagyobb növekedést Chilében, Franciaországban, Csehországban és Németországban regisztrálták.
Az OECD-hez tartozó mind a 34 országot figyelembe véve Dániában szedi be az állam a legtöbb adót, a GDP 48,1 százalékát, míg a lista végén Mexikó áll, 19,7 százalékkal.
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Kiszámíthatatlan és katasztrofális következményekkel járhat a Közel-Keleten, de akár globálisan is, hogy az USA vasárnap hajnalban megtámadott három iráni nukleáris objektumot, először vetve be a bunkerromboló bombákat. Izrael örülhet, jobb esetben a konfliktus lezárulhat, de az iráni rezsimváltás nem valószínű. Rossz esetben a háború elhúzódhat és kiszélesedhet, attól függően, hogy mit lép a jelentősen meggyengült Irán.
Erről ír a világsajtó.
A nemzetközileg elismert kutató 91 éves volt.
Többféle nézetben is rá lehet nézni az éppen közlekedő vonatokra.