Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Augusztus 19-én jelent meg a magyar sajtóban az MTI híre alapján, hogy az Inter nevű ukrán országos televízió riportja szerint sokan azért veszik fel a magyar állampolgárságot Kárpátalján, mert "a magyar állam egyéb kedvezmények mellett 300 eurós nyugdíjat garantál az új magyaroknak".
A kormányszóvivői iroda a Népszavának ezzel kapcsolatban azt írta, hogy a 300 eurós magyar nyugdíjra vonatkozó állítás nagy valószínűséggel az erről beszámoló ukrán híradás feltételezése, a magyar kormány ugyanis soha nem tett ilyen jellegű ígéretet a külhoni magyaroknak, és egyetlen hivatalos forrásból sem hangzott el ehhez hasonló kijelentés.
A Miniszterelnökség válaszában rámutatott, hogy "a magyar állampolgársággal sem automatikus magyarországi nyugdíj nem jár, sem pedig ingyenes egészségügyi ellátás, ezek ugyanis járulékfizetési alapon járnak, nem pedig az állampolgárság birtoklásától függnek".
A nyugdíjkérdés nem most először vetődött fel. A Fidesz kezdeményezésére 2004. december 5-én népszavazást tartottak arról, hogy "a magyar állampolgárságot kiterjesszék-e a határon túl élőkre is". Ha többség igent mond, a szociális ellátások mellett a nyugdíjat is érintette volna a változás.
Akkor a Fidesz azt hangoztatta, az igenek győzelme nem járna semmiféle kötelező kiadásnövekedéssel, az akkori szocialista kormány azonban ennek ellenkezőjét állította. Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagja rámutatott, Ukrajnával még egy 1962-es szerződés van érvényben, ami alapján a magyar nyugdíjalapból kell fizetni azoknak az ellátását is, akik azt Magyarországon kérik.
