szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Teljes foglalkoztatást és a munkanélküliség megszüntetését tűzte ki célul Matolcsy György - derült ki a miniszter meghallgatásán a foglalkoztatási bizottság ülésén. A nemzetgazdasági miniszter már másfél millió új munkahelyet lát szükségesnek. A munkahelyvédelmi akcióterv mögül valószínűleg kiveszik az MNB-adót.

Magyarországon meg kell szüntetni a munkanélküliséget, célul tűztük ki a teljes foglalkoztatottságot - mondta Matolcsy György a parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának ülésén hétfőn. A jelenlegi 459 ezer munkanélküliből egy se maradjon „a következő két-három, öt éven belül” – tette hozzá. A nemzetgazdasági miniszter szerint a cél eléréséhez egy-másfél millió munkahelyet kell teremteni, és a foglalkoztatottak számát a jelenlegi 3,9 millióról 5 millió fölé kell emelni 2020-ig. Fontos megjegyezni, a teljes foglalkoztatottság a szocializmusból emlékezetes kifejezés. Ez a foglalkoztatásnak valójában nem hatékony formája, ugyanis nem a gazdaság igényei szerint, hanem politikai úton, drágán kell fenntartani olyan munkahelyeket, amelyekre valójában nincs szükség.

A teljes foglalkoztatás irányába tett lépések Matolcsy szerint már megkezdődtek. Mint mondta, 120 ezerrel nőtt két év alatt a legális munkavállalók száma, míg az azt megelőző 8 évben 240 ezerrel csökkent. „Ez egy óriási eredmény, de ez még csak a kezdet. Az egymillió új munkahely teremtésének a kezdete” – hangsúlyozta Matolcsy György. A kormány másik nagy eredményének tartja, hogy a foglalkoztatási ráta ötéves csúcson van, a munkanélküliségi ráta 10,5 százalékra, két és fél éves mélypontra csökkent, utóbbi azonban még mindig elfogadhatatlan a miniszter szerint.

Sokáig marad a tranzakciós adó

Matolcsy György szerint a foglalkoztatáspolitikai fordulatban tovább kell menni, és serkenteni kell a foglalkoztatásbővítést az üzleti szektorban. Ezt célozza a munkahelyvédelmi akcióterv. Ezt úgy akarja elérni a kormány, hogy „célzott, okos módon csökkenti a járulékokat azoknál a csoportoknál, ahol a foglalkoztatási ráta elmarad az uniós átlagtól” – fogalmazott Matolcsy György. Ezek a csoportok a 25 év alattiak, az 50 év felettiek, a kismamák, a képzetlenek és a tartós munkanélküliek.

Túry Gergely

Az akcióterv forrásairól szólva azt mondta, a pénzügyi tranzakciós illetéket állítja a kormány a terv mögé. „Függetlenül attól, hogy ki lehet-e terjeszteni a Magyar Nemzeti Bankra, valószínűleg nem, ki lehet-e terjeszteni a kincstárra, valószínűleg igen, ez a láb létezik” és egy hosszú távú, tartós finanszírozási eszköz a munkahelyvédelmi akcióterv mögött – fogalmazott Matolcsy. Matolcsy nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a tranzakciós illetéket mire akarja kivetni a kormány. Mint mondta, még folynak a tárgyalások.

Nem gondolom, hogy megsérti a közgazdasági könyvekben leírtakat, hogy a tranzakciós adót kivetjük a nemzeti bankra vagy a kincstárra, de lehet, hogy nem tudjuk kivetni – mondta később a miniszter kérdésre válaszolva is. Arra, hogy a bankok áthárítják-e az új terhet az ügyfelekre, azt mondta, a bankadót sem tudták teljesen áthárítani. A bankoknak ma egyébként van egy 260 milliárd forintos árbevétele, ami tranzakciós illeték, csak díjnak hívják – tette hozzá.

Csak a közmunka

Matolcsy György ugyanakkor elismerte, hogy a kormány a közmunkaprogrammal hozta létre a 120 ezer új munkahely döntő részét, ebben a versenyszféra nem vett részt. Mint Matolcsy elmondta, jelenleg 205 ezer ember kap munkát a közmunkarendszerben. Ezek 4, 6, 8 órás munkák és 6, 8, 10 hónapig tartanak. Jövőre még több, 300, de inkább 400 ezer lesz a közmunkában foglalkoztatottak száma – fogalmazott Matolcsy. Idén 132 milliárd forintot költ a kormány közmunkára, a jövő évi közmunkaprogram forrását a végszavazás előtt teszik majd be a jövő évi költségvetésbe Matolcsy elmondása szerint.

A kormány a statisztikával visszaélve próbálja mentegetni az eredményeit – mondta Széll Bernadett, az LMP képviselője. Egy év alatt 21 ezer fővel csökkent a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások dolgozóinak száma. Eközben az év első felében négyszer annyi közfoglalkoztatottat mértek, mint 2011 első felében. Ez viszont nagyon sokba kerülhet majd a költségvetésnek. Matolcsy válaszul azt mondta, két év alatt a versenyszektorban is egy sor olyan új munkahely alakult, ami előtte nem volt. Amikor a növekedés visszatér, a versenyszektor tovább fog bővülni.

Matolcsy szerint nagyon sikeresek voltak a közmunkaprogramok. Most ugyanis a miniszter szerint értékteremtő munkákról van szó – mondta. Tervezik például, hogy kazánépítésben, zöldségtermesztésben, a hústermelésben vesznek majd részt a közmunkások. Már vannak ilyen munkák, de most még inkább csatornatisztítást és infrastrukturális feladatokat végeznek a közmunkaprogramban részt vevők. A terv az, hogy „oda is bemerészkedjen a közmunka, amit a versenyszektor otthagyott”, például a mezőgazdaság és az építőipar területére – fejtette ki Matolcsy.

A zsugorodás átmeneti

Az ellenzéki képviselők kérdéseikben kiemelték, hogy a nemzetgazdasági miniszter vágyai nincsenek összhangban a tetteivel, és emlékeztettek arra, hogy 2014-ig 400 ezer új munkahelynek kellene létrejönnie, ha a kormány teljesítené az egymillió új munkahely tíz év alatt ígéretét. Az ellenzéki bírálatokra válaszolva Matolcsy György azt mondta, a kormány tartja az ígéreteit és másfél millió munkahelyet védhet meg a munkahelyvédelmi akcióterv. A miniszter megemlítette a régóta ígért beruházási akciótervet is, ami tovább bővíti majd a foglalkoztatást. Növekedés helyett a magyar gazdaság zsugorodása fájó dolog, de átmeneti, és 2013 a növekedés éve lesz – mondta Matolcsy. A miniszter hangsúlyozta, Magyarország jelenleg Európa átlagával zsugorodik.

Matolcsy György az ülésen szólt arról is, hogy a következő 6-18 hónapban jelentős külföldi befektetésekről dönthetnek, részben a keleti nyitás keretében. Kifejtette: a kínai nyitás hozadéka már most látható, és olyan fejlesztési beruházási döntések előtt állnak, amelyek meglepőek lesznek, és Északkelet-Magyarországra fognak összpontosulni, jellemzően hátrányos helyzetű régiókba. A nemzetgazdasági miniszter elmondta: a következő hetekben a jövő évi minimálbérről is elkezdődnek az egyeztetések a megfelelő fórumokon.

Bírálták a kormányt azért is, hogy csökkennek a reálkeresetek. Matolcsy elismerte, az első félévben valóban volt egy 2,2 százalékos reálkereset-csökkenés, de két év alatt jelentős reálkereset-bővülés volt, tavaly például 5,8 százalékkal nőttek a reálkeresetek. Az ellenzéki képviselők hangsúlyozták azt is, hogy a kormány a munkanélküliek támogatásának három hónapra szűkítésével lehetetlen helyzetbe hozta a munkanélkülieket, hiszen 18 hónap az átlagos álláskeresési idő.

Konszolidáció, stabilitás

Matolcsy György az ülésen elmondta azt is, hogy Magyarország sikeres államháztartási pénzügyi konszolidációt hajtott végre az elmúlt két évben. Matolcsy szerint folyamatosan csökken az államadósság, hiszen 80 százalék feletti szintről a GDP 77 százalékára esett ez a mutató, miközben valamennyi uniós tagállamban stagnált vagy nőtt. Matolcsy szerint a másik nagy eredmény, hogy három százalék alá vitte a kormány a hiányt. Az ellenzék ezen a ponton felhívta a figyelmet, mindez sovány eredmény ahhoz képest, hogy a kormány tavaly 3000 milliárd forintot vett el a magánnyugdíjpénztáraktól.

Matolcsy szerint a devizahitelesek nagy részénél is sikeres lesz a pénzügyi konszolidáció, az önkormányzatoknál viszont még nincs eredmény. A miniszter kitért rá, az is nagy eredmény, hogy a pénzügyi konszolidáció mellett Magyarországon sikerült megőrizni a politikai stabilitást. Pedig Európában sok kormány bukott meg, mert hagyományos, megszorító eszközökkel kezelte a válságot.

A nemzetgazdasági miniszter beszámolója szerint ahhoz, hogy a foglalkoztatáspolitikai fordulatot fenntartsa, a teljes oktatási rendszert meg fogja újítani a kormány. Eszerint olyan közoktatási rendszert épít ki, ami fenntarthatóvá teszi a foglalkoztatáspolitikai változásokat 2020 után is. Kiemelte: még csak most kezdődött az átállás a felsőoktatásban az arányok megváltoztatásával a természettudományos, informatikai és mérnöki támogatott helyek javára. Emellett a szakképzést is erőn felül serkentik.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!