Az állam mentette meg a válság miatt nyűglődő reklámpiacot – kis túlzással így summázható a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) által a napokban publikált adatsor a tavalyi hirdetési piacról. E szerint – az ügynökségi jutalékok nélkül számolva – több mint 150 milliárd forintot költöttek a hirdetők 2011-ben. Mindez stagnálást, óvatos emelkedést jelent a piac egészében (a szövetség új módszert vezetett be, amikor az idén először ügynökségi jutalékok nélkül kalkulált, így az összevetés fals, mégis: a reklámtorta 2010-ben 162 milliárdos volt).

A közterületi hirdetési piac tavaly annak ellenére mutatott 7,6 százalékos emelkedést, hogy – a törvényi háttér szigorodása miatt – négy százalékkal kevesebb felületen hirdethettek a résztvevők. A szektor az összes reklámköltés 10 százalékát tudhatja magáénak. Árnyalja a képet, hogy a 15 milliárd forintos bevétel jelentős része az államtól származik, és döntően a mai hatalomhoz ezer szállal kötődő érdekcsoport kasszájába folyik vissza. Mindez természetesen csak kikövetkeztethető, illetve az MRSZ tapolcai prezentációja idején a szakmai folyosói beszélgetéseken el is hangzott, de a hivatalos kommünikékben már nyoma sincs.
Széchenyi-pihenőkártya, Erzsébet-utalvány, a Magyar Turizmus Zrt. kampányai – a nagyvárosokat járva is szembetűnő az állami megbízók aktivitása. A közzétevő reklámcégek pedig a piaci szereplők legóvatosabb becslései szerint is 40 százalékban Simicska Lajosnak, a Fidesz máig meghatározó háttéremberének, egykori gazdasági igazgatójának az érdekeltségei – közvetett vagy közvetlen módon, esetleg informális befolyásolással. A 15 milliárd forint közel fele is szép pénz, de elenyésző ahhoz képest, amekkorára Simicska befolyását a magyar gazdaság, pontosabban az állami megrendelések területén becsülik. Még azok számára is megkerülhetetlen szereplő, akik rossz szájízzel üzletelnek vele.

Mahir-iroda
Bánkuti András
Ráadásul Simicska Mahir-birodalmának cégei rákaptak az önkormányzati üzletekre is: a fideszes vezetésű önkormányzatokkal szerződve úgynevezett rendszergazdaként árusítják a plakáthelyeket (lásd táblázatunkat). „Van állami hirdetés is, de fanyalgás helyett vegyük észre inkább a növekedés pozitív hírét” – reagált a HVG piaci folyamatokat firtató kérdésére Somogyi Miklós, a Magyar Közterületi Média Szövetségének elnöke.
Nevük elhallgatását kérő közterületi cégek, kisebbek és nagyobbak ugyanakkor a „mahirosok” agresszív piacszerzési gyakorlatára panaszkodnak. Rebesgetik például, hogy a közbeszerzések nyertesei jobban teszik, ha a Mahirhez tartozó felületeken népszerűsítik magukat, illetve az ő kuncsaftjaik esélyesek a közszolgálati médiában szerepelni, és nem is feltétlenül csak a reklámblokkokban. Lehet, hogy igazuk van, de az is, hogy csak a szőlő savanyú – mindenesetre tény, hogy a Mahir-csoporthoz nem kötődő cégek nem brillíroznak. Igazi mélyütés az egykor meghatározó szereplő, 2010-ben még 5 milliárdos árbevétel mellett több mint félmilliárdos profitot termelt Esma Spanyol–Magyar Reklám Zrt.-t érte. A Bleuer István vezette társaság korábban főképp a villanyoszlopokra aggatott úgynevezett kandeláberreklámokban volt erős. Ezt azonban egy tavaly októberben a közúti közlekedésről szóló törvény felhatalmazása alapján hozott, visszamenőleges hatályú jogszabállyal törvénytelennek minősítette a kormány. A HVG tudomása szerint az Esma jogászai egyelőre mentik, ami menthető: azzal érvelve, hogy a törvényszöveg a „kihelyezést” tiltja, a már kint lévő hirdetéseket nem érinti.
Dolgoznak az Esmánál magyar Alkotmánybíróságnak, illetve az EU-nak írandó beadványokon is, utóbbi előtt kötelezettségszegési eljárást kezdeményezve a magyar törvényhozás ellen a diszkriminatív szabályozás miatt. Egyelőre azonban kénytelenek átszervezni a céget. A bíróság a napokban jegyezte be az Esmából kivált három kisebb kft-t: ingatlanost, reklámeszköz-szerelőt és a társaság tulajdonában lévő italautomatákat működtetőt (HVG, 2012. január 21.). A társaságnak azonban a BKV felületei miatt is meggyűlt a baja a „nemzeti együttműködéssel”. Noha a fővárosi közlekedési vállalatnak az Esmával közös reklámcége van, mégis Simicska-közeli vállalkozásokkal tervezett üzletelni. A Közbeszerzési Döntőbizottság végül a BKV-ra rótt ki bírságot, a beszerzést pedig felfüggesztette. Az Esmát egyébként rendre a politikai baloldalra sorolják az elemzők, mivel egy időben tulajdonos volt a Népszava kiadójában. Csakhogy érdekelt volt a már akkor is Fidesz-közelinek számító Avenir plakátcégben, sőt az Equilor brókerházban is, amely pedig akkoriban az igazi nagyágyúnak számító Töröcskei István pénzemberé volt. És ahogy Töröcskei a HVG-portréban nemrég elmondta (HVG, 2012. január 21.), üzlettársával és barátjával, Simicskával mindig fontosnak tartották, hogy ne csak azt nézzék, nekik mi a jó, hanem hogy „mi az, ami nekünk, mindnyájunknak hasznos”.
RÁDI ANTÓNIA