Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Az Információs Hivatal (IH) is segíti a kormány törekvését, hogy visszaszerezze a Svájcba menekített offshore-vagyont - közölte a Heti Válasz internetes kiadása. A cikk egy múlt héten Lázár Jánossal lefolytatott sajtóbeszélgetésre hivatkozik, ahol a polgári hírszerzést felügyelő miniszter hozzátette: a szervezet birtokába olyan információ került, amely alapján sikerrel kérhetik a bankoktól a magyar adókerülők bankszámláinak listáját. Lázár arról is beszélt, hogy az Információs Hivatal kinyomozta, hol kerítettek sort találkozóikra a svájci bankárok magyar klienseikkel.
A portál emlékeztet arra, hogy nem Magyarország az egyetlen, amely titkosszolgálati segítséggel gyakorol nyomást az alpesi ország pénzintézeteire. Az utóbbi években ugyanis többször bebizonyosodott, a bankok valójában bűnsegédként működnek közre az adócsalásokban. A legnagyobb támadást az Egyesült Államok indította a banktitok ellen, aminek következtében Svájc kidolgozta az úgynevezett Rubik-tervet.
Ennek lényege, hogy az anonimitás megőrzésének fejében Svájc nemcsak egy korábbi reguláció értelmében, a betétek kamatai után fizet a megrövidített államoknak, hanem akár a teljes kimenekített tőke után kell adót fizetnie. Ausztria és Nagy-Britannia már megkötötte a maga Rubik-egyezményét Svájccal, a parlamenti választás előtt álló Németországban viszont még belpolitikai viharok odázzák el a szerződés véglegesítését - írja a Heti Válasz.
Észak-Rajna-Vesztfália ugyanis szert tett egy adatbázisra, amely ezernél is több adócsaló nevét és bankszámláikat tartalmazza. Amennyiben a tartománynak sikerül velük leszámolni, az számukra nagyobb erkölcsi, politikai és pénzügyi sikerrel kecsegtet, mint az államszintű megoldás.
