Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Decemberben 14 519 darab új gyűjtőszámla-hitel szerződést kötöttek, ezzel a megkötött árfolyamgát szerződések kumulált darabszáma már meghaladta a 120 ezret. (A szerződéskötés és a számlanyitás között több hét is eltelhet.) Mivel a lehetséges igénybe vevők teljes köre 2012 végén körülbelül 456 ezer volt, így az érintettek 26 százaléka lépett be az árfolyamgát konstrukcióba tavaly év végéig.
A rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya december végén 948 milliárd forint volt, amely a lehetséges teljes devizahitel-állomány 30 százaléka. Az árfolyamgát konstrukcióban résztvevő gyűjtőszámla-hitelesek tavaly összesen 4,602 milliárd forint kamat megfizetése alól mentesültek.
Az árfolyamgát révén a devizahitelesek havi törlesztési terhei minimum 3 évre, de maximum 2017. június végéig mérséklődnek és kiszámíthatóvá válnak (egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent 2,5 forinton lehet törleszteni). A devizaárfolyam-változások hatásai a hitel törlesztő részleteiben ugyanis a rögzített időszak alatt nem jelennek meg, az aktuális piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözet a forint gyűjtőszámlára kerül.
A hitel gyűjtőszámlára kerülő kamatrészének megfizetését az állam és a pénzügyi szolgáltatók magukra vállalták, azaz az adós tartozásának ezt a részét elengedik. Ugyanakkor a gyűjtőszámlán felhalmozott követelés után a pénzügyi szolgáltatók a budapesti bankközi kamatlábnak megfelelő kamatot számítanak fel (a közszférában dolgozók ehhez még kamattámogatást is kapnak).
A felügyelet emlékeztet arra, hogy a jogalkotó meghosszabbította a gyűjtőszámla-hitel konstrukció igénylésének határidejét, így az árfolyamgát szerződés megkötését a hiteladósok 2013. március 29-ig írásban kezdeményezhetik a devizakölcsönt nyújtó pénzügyi intézménynél.
Szász Károly, a PSZÁF elnöke januárban a Heti Válasznak adott interjúban úgy vélekedett, érdemes lenne további hét évvel meghosszabbítani az árfolyamgát határidejét, figyelembe véve, hogy a devizahitelek hátralévő átlagos futamideje 11-12 év, s az árfolyamgát öt évre nyújt védettséget.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) akkor azt válaszolta az MTI kérdésére: megvizsgálják az árfolyamgát többéves meghosszabbításra vonatkozó felvetést. A bankszövetség pedig azt közölte, hogy az árfolyamgáttal kapcsolatos változtatási javaslat esetén készen áll arra, hogy megvizsgálja annak költségeit, megvalósíthatóságát. A Fidesz, kommunikációs igazgatójának korábbi közlése szerint helyesli a PSZÁF felvetését, mert azzal még több devizahiteles család szociális biztonsága erősödhetne.
