Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Egy növekedést támogató gazdaságpolitikának koncentrálnia kell a magyar gazdaság jól azonosítható gyengeségeire – emelte ki Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a XII Hungarian Business Leaders Forum konferencián. Az intézményi stabilitás, hitelezés erősítése elengedhetetlen, munkapiacok rugalmasságát kellene növelni, kiszámítható környezetet és megfelelő innovációs képességet kellene teremteni a jegybankelnök szerint a gazdasági növekedés beindításához.
Az MNB elnöke az államadósságra kitérve kifejtette, hogy nettó külső adósságunk a 2008-as szinthez képest alig csökkent. Ennek legfőbb oka szerinte az, hogy a forint jelenleg 20 százalékkal gyengébb, mint a válság előtt volt. Ha a belső államadósságot is vizsgáljuk a külsővel együtt, akkor az látszik, hogy a bruttó államadósság még növekedett is a válság előtti szintről.
Simor elmondta, hogy a befektetők ma már nagyobb hangsúlyt helyeznek a gazdaságpolitika hosszú távú fenntarthatóságára. A kormány nagy elköteleződést mutat a 3 százalékos költségvetési deficit alatt maradásra, ez viszont az államadósság csökkentéséhez nem elég. Ehhez kell még a növekedés és alacsony kockázati felár is. A tavalyi év eleje óta a kockázati feláraink erősen csökkentek, ennek fő oka azonban nem hazánk relatív pozíciójának javulása, hanem az, hogy jelentősen megnőtt a globális kockázati étvágy. Inkább a külső okok játszottak szerepet ebben, mint saját eredményeink.
Egyedülálló a helyzetünk a régióban
A növekedésre kitérve Simor elmondta, hogy a piaci elemzők nem számítanak arra, hogy hazánk növekedése számottevően gyorsulna a jövőben. A mi régiónkban egyedülálló helyet foglalunk el a rossz növekedési számainkkal. A nagy kérdés az, hogy mekkora a ciklikus, és a tartósan fennmaradó hatás a rossz növekedési adatokban, ezt ugyanakkor egyáltalán nem könnyű kettéválasztani.
Túry Gergely
2009 után ismét recessziót tapasztaltunk tavaly, ennek felét a kedvezőtlen mezőgazdasági termés eredményezte. Magyarországon a válság előtt felhalmozott adósságok emellett még évekig korlátozhatják a belföldi keresletet is. Eközben ráadásul a külpiacainkon költségvetési szigorítás zajlik, 2014-15-ben is lesznek kiigazítások fő exportországainknál. Ha szűkül az ottani kereslet, akkor megtorpan a magyar külkereskedelem bővülése is. A külkereskedelmi egyensúly javulását egyre inkább az import visszaesése okozza. Emellé még az is hozzájárul, hogy az elmúlt években kevésbé tudtuk kihasználni a külső piacaink bővüléséből adódó értékesítési lehetőségeket.
Az elmúlt 10 évben számottevően lassult a felzárkózásunk is, a 2004-ben újonnan csatlakozott országok közül lemaradásban vagyunk: 2000-ben Csehország után a második legfejlettebbek voltunk, míg most a negyedik helyre csúsztunk vissza. Simor szerint Románia kivételével 2014-re mindegyik új tagállam elénk kerülhet. Ez már nem csak ciklikus problémákat jelez előre, már valamennyi termelési tényezőben – munka, tőke, termelékenység – már korábban is elmaradásaink voltak, amelyek jórészt tovább romlottak. A foglalkoztatottság 2009 óta nő, de közben a tőke és a termelékenység hozzáadott értéke drámain elkezdett csökkenni. Emiatt vagyunk sanyarú helyzetben – emelte ki Simor.
Nem a munkerőpiac ment meg minket
A munkaerőpiac kínálati oldalán jóval többen vannak jelen, mint korábban, többen próbálnak meg munkát keresni. Az MNB elnöke kifejtette, hogy alapvetően a nyugdíjszabályok változása növelte meg a munkaerőpiaci kínálatot. Emellett azonban meg kellene jelennie vállalkozóknak, akik állást kínálnak ezen embereknek. A közmunkaprogramok növekedtek, viszont a versenyszférás álláshelyek száma folyamatosan csökken. Ennek az a következménye, hogy a strukturális munkanélküliség 2001 óta nő. Ennek oka, hogy a piacon a kereslet és kínálat nem találkozik, nem olyan munkaerőre és nem ott van szükség, ahol kellene. Az adórendszer sem segít a munkavállalók számának növelésében, mivel megnőtt a munkaerő költsége. A munkaerőpiac így nem az a terület, ahonnan a gazdasági felzárkózás húzóereje fog származni. Ilyen helyzetben a növekedési környezet rövid távon történő javítására kevés az esély, emelte ki Simor. A beruházási rátánk pedig már egy évtizede csökken, történelmi mélyponton van. A termelékenység javulását az alacsony hitelezés fogja vissza, ebben a környezetben pedig technológiát átvenni igen nehéz, hangsúlyozta a jegybankelnök.
A finanszírozás másik forrása a bankhiteleken kívül a működőtőke beáramlása lehetne. Az országban jelen lévő vállalatok a válság óta kevesebb profitot forgatnak vissza, mint a többi visegrádi országban megtelepedett cégek, ez derül ki a jegybank által végzett vizsgálatból. A magyar bankrendszer azonban jóval nagyobb arányban forgatta vissza a profitot, mint a termelő vállalatok, ezzel el lehet oszlatni a magyar társadalomban lévő tévképzetet, hogy a bankok csak kiviszik a forrásokat - fejtette ki Simor.
A jegybankelnök szerint a tőkevonzó képességünket kellene javítani, ez a hazai vállalkozásokra is vonatkozik, nem csak a külföldi cégek beruházásaira kellene fókuszálni. A fenntarthatóság javítására a finanszírozási költségek mérséklésében lehet a legnagyobb mozgástér, a nemzetközi feltételek ehhez kedvezőek (lásd dollárkötvény-kibocsátás).
A monetáris politika csak ciklikus problémák kezelésére alkalmas. Árstabilitást valósíthat meg, a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásához tud hozzájárulni, nem konvencionális eszközökkel segíthet, ha nem akut zavarok vannak. Átfogó, szisztematikus, transzparens gazdaságpolitikai lépések szükségesek.
Monetáris lazítás: azt már nem!
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) múlt héten megjelent tanulmányára kitérve Simor elmondta, hogy a Számvevőszék szakértői tudták a számukat, beszélhettek volna a jegybank embereivel, mielőtt elkészítik jelentésüket. A tartalmi részre kitérve Simor azt emelte ki, hogy a monetáris politikának a kamatokkal "takarékosabban" kellene bánnia. Az ÁSZ-tanulmány megfogalmazta, hogy korlátozni kellene a jegybanknál elhelyezhető kéthetes kötvényállományt. Ha ezt korlátozzák, akkor a bankok a fölös likviditást máshova helyezik, és az egynapos betétbe helyezik a pénzt. Ez pedig monetáris lazítás lenne, gyengébb árfolyamot és magasabb inflációt okozva. A devizatartalékok szintjére kitérve Simor elmondta, hogy azt olyan mértékben lehet csökkenteni, ahogy Magyarország külső, rövid távú adóssága csökken. Ez pedig már most is folyamatban van.
