Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Magyarországon a legvalószínűbb az, hogy leírják a külföldi devizában felvett lakossági jelzáloghitelek és bizonyos vállalati hitelek egy részét, mégpedig úgy, hogy a veszteség jelentős részét a kormány vállalja – idézi a Bloomberg a Capital Economics elemzőit. Ez a lépés az elemzők szerint illeszkedik Budapest unortodox gazdaságpolitikájába. Orbán Viktor kormánya 2011-ben ideiglenesen lehetővé tette a devizaadósságok piaci árfolyam alatti átváltását forinthitelre, ezzel pedig rákényszerítették a bankokat az árfolyamveszteség lenyelésére. Ez azt eredményezte, hogy az elmúlt 13 évben először veszteséges lett a bankrendszer.
A jegybank úgy vállalhatja át az adósságcsökkentést, hogy a devizatartalékból a piaci árfolyamnál kedvezőbb áron értékesít valutát a kereskedelmi bankoknak. A 36 milliárd eurós tartalékából 4,5 milliárd eurót anélkül használhatna fel az MNB, hogy kockáztatná a következő 12 hónapban lejáró államadósság törlesztését, de a Capital Economist szakértői arra számítanak, hogy kilencmilliárd eurót költenek el a programban.
A magyar háztartások devizadóssága 4,03 ezer milliárd forint volt január 31-én, amelyből 1,05 ezer milliárddal 90 napnál hosszabb ideje tartoztak az adósok, írja a Bloomberg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adataira hivatkozva. Magyarországi lapértesülések szerint a kormány azt tervezi, hogy a bankok konvertálják át a devizahiteleket forintkölcsönökre, és engedjék el a 90 napnál hosszabb ideje tartozók adósságának egy részét.
Más hírek szerint a kormány minden devizaadósságot át akar alakítani forinthitelre az MNB tartalékának felhasználásával. A célzásokon túl a kormány és a jegybank nem kommentálja az értesüléseket. A Capital Economics elemzői úgy becsülik, hogy ha valóban elhasználnak kilencmilliárd eurót az átalakításra, akkor is jelentős külföldi valutában jegyzett hitel maradna még a magyar pénzügyi rendszerben. A fennmaradó – lakossági, vállalati, banki és állami – devizatartozás meghaladja a GDP 100 százalékát, szögezik le az elemzők.
